Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért vagyok én ennyire selejtes?
Sziasztok!
Elég furcsa problémám van. Vagyis már nem is tudom, minek nevezzem ezt. 26 éves lány vagyok. Volt egy komoly kapcsolatom, ami három éve ért véget, öt év után. Azóta sem voltam szerelmes. Egyszerűen én nem vágyom párkapcsolatra, jól elvagyok így. Hobbi, család, utazás, munka, barátok. De mégis félek. Tudom, az én hülyeségem, hogy olvasom, de mindenhol azt írják, hogy 30 után kötelező öregnek és rondának lenni, és már úgysem kellesz a kutyának sem. Mi lesz, ha én tényleg egyedül maradok? És itt a probléma: félek ettől, de valahogy az egész ismerkedés nem megy. Egyszerűen nem érdekel a dolog. Nyűgnek érzem. És ráadásul rosszul is érzem magam, mert minden fórumon gúnyolódnak az egyedülálló nőkön. Az ismerősök bármi áron férjhez akarnak adni. Még a hideg is ráz tőle... Kétségbeesésemben regisztráltam egy társkeresőre, de: vagy olyanokba futottam, akik 30-40 évesen nagypapának néztek ki, vagy azok is voltak. Esetleg a keserű-cinikus kombóba. És akkor nem is számítom, hogy én egy harmincas, negyvenes pasit idősnek érzek magamhoz. Mármint alapvetően nem tartom annak őket, de magamhoz igen. Ráadásul nem is értem, a nők hisztijét, hogy nem akarnak elköteleződni. Mind gyereket akart. Én meg nem. Szóval erőltetem, de utálom minden percét. Élőben meg nem megy. Szép vagyok mások szerint, megállok a lábamon, nem híztam meg, de túl introvertált vagyok. A frász tör ki, ha valaki megnéz az utcán. Így meg a pasik nem vesznek észre. Már ha akarok egyáltalán. De öregen sem akarok egyedül maradni!
Légyszíves segítsetek! Mi velem a baj?
Az jön le az írásodból, hogy Te nem akarsz most senkit, jól elvagy egyedül, viszont a környezeted pasit akar neked. Ne velük foglalkozz, hanem magaddal. A saját életedet éld, ne azt, amit mások gondolnak, hogy kellene.
Egyébként meg ha találkozol az illetővel, akkor már máshogy fogod gondolni. De még nem jött el, úgyhogy érezd jól magad a jelen helyzetedben!
34N
Kedves utolsó! Bár nekem nem volt "szerencsém" egy bizonyos irományhoz, de ahogy hallom a vizes zokni már kiment a divatból. Most a nadrágszíj a menő. De értékelem. ;)
A többi válaszolónak: tök jó, hogy írtok, legalább olvasok kívülállóktól is. Igen, leginkább a környezetem erőlteti, és bár jó ideig legyintettem, egy idő után egyre nehezebb kiverni a fejedből. No meg a volt gimis osztálytársaim mind már férjnél vannak, gyerekük van. Én meg nem vágyom erre. Meg mindenáron kapcsolatra sem. Legalábbis én nem nagyon látok a környezetemben túl sok jó példát. És annál egyedül fényévekkel jobb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!