Lányok hölgyek mi van veletek? Panaszkodtok hogy nincs kapcsolatra alkalmas férfi a 40+ körül! Lehet magas a léc állása?

...hát, ha 48 évesen LÁNYt keresel korban hozzádillő NŐ helyett, akkor igen, lehet, hogy nem találsz kedvező fogadtatásra a 35 alatti korosztályban :)

“Friss társkereső”, 40 éves, elvált nő vagyok, kisgyereket nevelek normális (átlagnál jobb) körülmények között, igényes, csinos, átlagnál jobb külsővel.

Én tudod mit tapasztalok? (Tisztelet nyilván a kivételnek, de talán ők foglaltak/gyorsan elkelnek :)

- 40+ os ffiként 18-25 éves LÁNYt szeretne KOMOLY kapcsolatra :)

- lustább, potrohos-beles testalkat, sport a kanyarban sem, de persze nyilván szívesen kezdene velem (is)

- válásban megkeseredett vagy örökagglegény a “minden nő aranyásó r...banc” felfogással (ami csak erősödik akkor, ha ráébred, hogy bizony hozzá képest sincs szégyellnivalóm anyagika tekintetében sem)- már egy beszélgetést azzal kezd, hogy ő randinak sétálástvtud elképzelni, meg nem fizet egy nőnek sem (ilyenkor szoktam mondani, hogy nekem az ő fogyasztásának fizetése sem adna okot hőbörgésre :D

- 45+ életkorral még most GONDOLKODIK családalapításban és 40 évesen anyaként én ragasszam fel tüstént a skarlátbetűt, mert “miért nem passzolom le a kölköt” :D

- vagy csak natúrban az az évtizedek alatt önzőséghez szokott “örökifjú” aki szerint az a normális, méltó kapcsolat 40 felett, hogy “fussunk össze”, meg “barátság extrákkal” tini színvonalon gondolkodó, elköteleződéstől rettegő lúzer.

Vannak nyilván a fentiektől jelentősen eltérő, igényes, normális gondolkodású férfiak is- csak még nem találkoztam velük ezalatt a pár hét alatt.

Neked pontosan mi is a “normális” gondolkodás? Mik az elvárásaid, céljaid?

Könnyebb lenne értelmes(ebb) választ adni a kérdésedre.

A 4. válaszolód vagyok.

Köszi a privátot is, talán nem árullak el itt az olvasóközönségednek azzal, hogy megosztom velük, hogy ott még annyival egészítetted ki a fenti kommentedet, hogy ne legyen a nő túlsúlyos, mert te sem vagy az.

Ez eddig OK is... és még? :)

Ennyi elég a normális kapcsolathoz?

Kb. minden 2. magyar felnőtt van elhízva, tehát kb minden második nő inkább normál vagy vékony testalkatú- lehetőséged tehát végtelen...

Hol kellene szerinted randizni?

Egy kávézó/étterem szerintem a mi korosztálunkban egy teljesen kultúrált választás. Ha te azt tapasztalod, hogy a nők veled (társkeresőn?) 2-3 üzenetváltás után már rohannak az ingyenkaja ígéretére (ez burleszk komolyan, de hiszek neked), akkor talán te is szánj rájuk picit több időt, válts több üzenetet/emailt, beszélgess 1-2-3 órát velük egy-egy este telefonon, de szerintem az sem ördögtől való, ha

- viberen vagy hasonló csatornán egy találkozás előtt kamerával beszélgettek

- ha zavar, hogy egy neked szompatikus nőt meg kell hívnod egy vacsorára (nem is értem: értelemes, érett, középkorú férfiként feltételezem, hogy a stílusodhoz, anyagi lehetőségeidhez passzoló helyszínt vàlasztasz....), akkor ne tedd. Vagy ne elsőre.

A lúzer esőben-fagyban-kánikulában is az újpesti vgy csepeli dokknál bukdácsoló “sétálás” és egy Michellin- csillagos étterem között azért nem kevés az átmenet....ha minden kötél szakad, akkor azért egy Frei kávézóban egy kávé+süti kb. egy ezres :D

...de tényleg ezen kell ELŐRE kattogni? Nem egy szompatikus hozzáállás ez- szerintem ne nagyon lamentj ezen a megismerni kívánt nő előtt... persze szíved joga fű-fa-virágot 1-2 napos, pár mondatos “szia-mizu-tali?” jellegű üzenetek után görcsösen ilyen “fussunk össze, majd lesz valami” randikra invitálni, csak akkor ne tessék csodálkozni :)

Az ismerkedés igen, időben, lélekben és anyagiakban is ráfordítással jár. Mindkét nem számára. Szerintem ez így jó és normális.

(...mielőtt jönne bárki is: igen, egy nőnek is- többedik alkalomnál én vennék egy színház/mozi/koncertjegyet vagy olyan gesztus értékű ajándékot, amivel meg tudom köszönni az addig rám fordított figyelmet/időt/pénzt- normáliséknál ez így megy)

Szóval mik akkor az elvárásaid?

Meg tudod fogalmazni magadnak?

Mi az, hogy “light”-osan keresel? Valahogy azt gondolom erről, hogy az ilyen lötyögősen, langyosan, majd-lesz-valami hozzáállással meg ilyen “minek tegyem oda magam, úgyis lehúz/kihasznál” attitűddel a tökéletesen működő kapcsolatra várni nem kicsit lehetetlen küldetés :)

Nem vagy tini. Van (vélhetően) értékelhető kapcsolati múltad már ebben a korban (vagyis fel tudsz mutatni legalább egy kb 5 éves, elköteleződést nem csak hírből ismerő kapcsolatot) és nem 35 alatt nézelődsz. Akkor pontosan tudod, hogy hogyan működik ez.

Értelmes, középkorú, érett férfiként pontosan lehet tudni azt is, hogy mit/kit igen, mit nem.

Ha belegondolsz, néhány szempontból talán szerencsésebb helyezetben is lehetsz, mint korábban.

Ezeket keresd meg, fogalmazd meg magadban és az értékrendedhez leginkább passzoló NŐ-t válaszd (a lány is meg a hölgy is erőltetett eufemizmus, hacsak nem SRÁC-nak vagy grál lovagnak pozícionálod magad közel 50 évesen :D

...és igen. A kompromisszumkészség a mi korosztályunkban ér annyit, mint egy (akár jótékony sebészkés segítségével újraalkotott) feszes cici. Ez van. :)