Ha 28 évesen 178 centihez 55 kilo vagyok mert ilyen a testalkatom akkor már is nem kellek senkinek?

Mielőtt jönne, hogy hülye vagyok az a baj:

*akkor már nem is kellek

Nem fejtettem ki teljesen. A fizikai meló szőlész-borászkodást jelent. Ott azért kell karból dolgozni rendesen. A hobbijaim pedig az építkezés, kertépítés/kertészkedés és a túrázás, barlangászás.

Simán birok annyit mint a gyúrmás haverjaim, túrázásba meg lehagyok bárkit pedig 14 éves korom óta dohányzom, most vagyok leszokóban mert tény, hogy ez se jön be sok nőnek. Azonkívül, hogy egy káros és értelmetlen szokás.

Engem nem zavar egyébként, csak az, hogy a nőknél ez ennyire nem egyeztethető össze a férfiassággal.

Tehát testépítésbe se fogok kezdeni mert nagyon távol áll tőlem és más kedvéért nem akarok magamon változtatni.

A menj el gyúrni dolgot csak azért írtam, mert mindig ezzel jön mindenki és nem akarok gyúrni, illetve ha nem testalkati kérdésről lenne szó, akkor már régen 80-90 kilos állatnak kéne legyek.

Én csak arra voltam kíváncsi, hogy ez ennyire kizáró ok e és bár nem kaptam választ nőktől, de talán ez a legőszintébb reakció, hisz még egy segítőszándékú válaszra sem méltatnak egy ilyen testalkatú embert mint én. :)

"A legfőbb probléma általában az önbizalom és a kommunikációs készség hiánya. Valószínű a testtartásod, a hangod, a beszédmódod stb. nem egy magabiztos, jó fej, domináns férfit sugall. Nagyon sok férfi alárendelődik másoknak, és nem tud kiállni magáért, főleg egy szép nővel szemben. Dolgozz ezeken (pl. vedd fel magad videóra és nézdd vissza), és beszélgess nagyon sok lánnyal. Idővel sokat fogsz javulni."

Nagyon szépen köszönöm a segítőszándékú válaszokat, de egyre inkább úgy érzem, hogy nem vagyok erre a világra való, elbuktam a természetes szelekcióban. Nem leszek magabiztos, hogy egy nőt elcsábítsak. Tudom, hogy ez kell a nőknek, de én nem ilyen vagyok és nem is leszek az a kedvükért. Magabiztosság helyett én konszolidált vagyok és realista. Nem fogom magam olyan dolgokba beleélni, aminek nem látom valós alapját.

Domináns se leszek, legfeljebb az ágyban, ugyanis én egyenrangúnak kezelek minden embert. Gyengét, erőset, férfit, nőt, szegényt, gazdagot. Tök mindegy.

Egyébként általában jól megértem magam a nőkkel, szeretik a humorom, utcán is szoktak rám mosolyogni, vagy flörtölni is. Csak sosem az eseteim, vagy külsőleg, vagy belsőleg. Szóval nem teljesen igaz, hogy nem kellenék senkinek, csak nagyon válogatós vagyok és ugye eleve nem vagyok férfias, kevesebb lehetőségem van mint egy alfahimnek. :)

Tényleg hasznos tanácsokat adtatok, igazatok van a gyúrásban is és abban is, hogy domináns, határozott, kimaxolt férfi kell a nőknek, csak én nem akarok olyan lenni, amilyen nem vagyok. Számomra ez manipuláció és önbecsapás is.

Maradok inkább egyedül.