Ti mit gondoltok, hogy miért nem találtok párt magatoknak?

Igazából olyan célom ebben az életben, amihez elengedhetetlen az ellenkező nem egy általam mégoly tisztelt és szeretett tagjának jelenléte, nincs. Hát akkor?

Nem vagyok szerelmes sem. Hát akkor?

Nagyon ronda vagyok, a belsőmben nincs semmi érdekes és nem is tudok kommunikálni a nőkkel. Az évek alatt ezek miatt meg egyre életuntabb lettem és leépültem. Tele vagyok haraggal, frusztrációval és halálvággyal.

Ha valaha volt is bennem bármi vonzó (amit erősen kétlek), már biztos elveszett belőlem.

29F

Nagyon sok bennem a belső bizonytalanság. Bár folyamatosan az önismeret kialaktására igyekszem, sokszor azt érzem csak egyre távolabb kerülök tőle. Nem tudom elfogadni magam, és nem is szeretem magam, így képtelen vagyok elviselni hosszú távon, ha valaki kimutatja, hogy szeret, mert igy folyton konfliktus alakul ki az énképpemmel.

Nem tudom pontosan, mit keresek egy társban.

Sosem éreztem azt még valaki mellett, hogy jólesően önmagam tudok lenni, kimutatni a személyiségem.

Borzasztóan rettegek a fájdalomtól, hogy esetleg elhagynak.

Szóval ezek a valódi indokok, ha egy távoli rokon kérdezi, akkor csak annyi, hogy lefoglal az egyetem, nincs időm. :)

Eddig még nem nagyon próbálkoztam, sokáig nem is érdekelt a dolog.

Amúgy meg sajnos nincs a környezetemben sok olyan ellenkezőnemű, aki intellektuális kihívást jelentene, sok ember untat, vagy nem elég érdekes a gondolkodása.

Emellett még a partnerkeresős kérdőívemmel sem készültem el, és amíg nincs meg az összes paraméter, addig kár is keresgélni. :D

20/L

Roviden: Mert nem kellek senkinek.

Hosszabban: En tokre megertem, hogy nem kellek senkinek, sajat magamon kivul nem is hibaztatok senkit emiatt. En se kellenek magamnak. Pl kulsoleg is csunya vagyok, tul vekony vagyok, nincs mellem, fogszabim van, rovid a hajam, es nem tokeletes a borom. Varoson belul lakom, megis messze, a legszelen. Mielott nem ismerem legalabb minimalisan a masikat, visszahuzodonak, felenknek tunok. Utana meg fura vagyok, hulyesegeket beszelek, es allandoan zavarba jovok, olyankor meg rohogok. Gyerekes vagyok, nem vagyok jo az agyban se. Tulsagosan szeretek egyedul lenni, nincs szuksegem senkire. Mondjuk ez olyan szempontbol jo, hogy tenyleg nem banom, ha egyedul halok meg.