Felnőtt megtérőként,26 évesen van még esélyem szintén keresztény férfit találni magamnak?

#19: Nekem is vannak vegyes tapasztalataim, de nem akarnám itt hosszan ecsetelni, mert így is messze jutottunk az eredeti kérdéstől.

Engem kifejezetten taszít az, amikor valamivel erőszakoskodnak, nyomulnak. Szerintem a köztereken lévő nyomakodás is ilyen, nem szeretem ha kérdezősködnek, zaklatnak.. nyilván vannak akik a munkájukat végzik (riporter, közvéleménykutató), de én nem hiszem hogy ilyen körülmények között nyitott lennék a hitre. Ez a stílus eleve taszít... mondom ezt úgy, hogy gyakorló hívő ember vagyok.

Nem hiszek a munkahelyi traktálásban sem... ebben szerintem egyetértünk.. soha senkit nem zaklattam a hitemmel, pedig kiderült az elején már ez, meg hogy hova járok. Szeretnek a munkahelyemen, a legkülönbözőbb helyekről jönnek a full pozitív értékelések, aminek örülök. Ezt sem lovagoltam meg soha, mert ez magánügy. Ha szóba kerül beszélgethetünk, de akkor is inkább "mesélek" erről, minthogy kioktatóan nyomjak le valakit ezzel.

Egy munkahelyen tabunak számítanak más dolgok is, nemcsak ez. Bizonyos hittel kapcsolatos jelenségektől én is elhatárolódok, több ilyet sorolhatnék (főleg poszt, képek) de nem akarok senkit megbántani aki ezt csinálja, ez az ő dolga.

Én azt látom, hogy közösségen belül is megosztott ez a dolog. Vannak akiket szégyellünk, hogy oda jár, mert rossz fényt vetnek ránk - mintha mind ugyanígy gondolkodnánk mint ők, pedig nem. Nagyon nem! Az adott közösség vezetőinek a hatásköre az, hogy a fanatizmusra hajlamos emberek alá ne adjanak lovat, mert kontraproduktív, és akik kívülről nézik, totál fals következtetésre jutnak. (Józan ésszel nézve az ilyenek inkább lejáratják azt akit képviselnek.)

Én megértem amiket mondasz. Én nem fanatikusok miatt lettem hívő, engem is irritál amikor erőszakos valaki. Meggyőződésre jutottam, de senki nem beszélt rá semmire, nem is lehetett volna, bennem alakult ki hogy elfogadom, a győzködés csak taszított volna. Az eltelt évek alatt milliószor kiütközött volna, ha csak hatást akart volna gyakorolni rám valaki a térítgetéssel. Ez szerintem nem így működik, de nyilván az életben is van olyan, akit győzködni kell hogy kipróbáljon valamit (étel, hobbi, bármi), mert amúgy nem tenné - és aztán megszereti, beválik.

Én ezt tudom ehhez hozzáfűzni, feltételezem a leírásodból, hogy több dologban hasonlóan látjuk ezt a kérdést.