Ha egy férfi huszonöt éves koráig nem tudott csajozni, s ekkorra sikerült csak elvesztenie a szüzességét, lehet még nőfaló belőle?

Utolsó: igen, te annak számítasz.

Arra vagyok kíváncsi, ha nem lenne egyértelmű, hogy aki ilyen későn jut első tapasztalatokhoz, az ki szokta-e tudni élni magát, behozni, amiről lemaradt.

"Amúgy érdekes hogy a nők számán mindig a 20 fölötti szűzek kezdenek aggódni mintha achievement pont járna érze..."

A pénzen meg mindig a szegények aggódnak, a testsúlyon a ducibbak, a magasságon az alacsony emberek. Ki miben érzi hátrányosnak magát. Nem értem, mi ezen a meglepő. A te szemszögedből lehet, hogy érthetetlen, miért frusztráló ez valakinek huszonévesen, de sajnos nem mindannyiunknak sikerült idejekorán zsákolni.

Nem értem, miért kell az ilyen embereket hibáztatni, miért nem lehet feléjük empátiával fordulni. Mit nem lehet azon megérteni, hogy valaki kétségbeesett, mert úgy érzi, nem ér annyit, mint mások, vagy nem érdemli meg azt, amit mások, és be akarja hozni a lemaradást? Pláne úgy, hogy erre a világ minden felülete rájátszik a fb-tól kezdve az összes amerikai filmig. Mindenkinek tökéletes az élete és boldog párkapcsolatban él. Aki 20 fölött szűz, az lúzer. Azt hiszed, az én fejemben van baj? Gólyatáborban emlékszem, körbement ez a kérdés, hogy ki mikor vesztette el. Én is behazudtam egy általam vállalhatónak tűnő életkort, mire rögtön az volt a reakció, hogy "hát, nem sietted el". Aki meg még akkor is szűz volt, azt meg utólag hallottam, hogy kidumálják. Ne engem hibáztass ezért a vágyamért, ha egyszer a világ épp ugyanilyen előítéletes. És azt sem érzem hamisnak, hogy ha valaki lemarad, az kimarad. Nem ugyanaz ezekbe a dolgokba belevágni a húszas éveid közepén, mint 16-17 évesen. Nekem pl. időközben lett egy prosztataproblémám, ami rohadtul megnehezíti még a maszturbálást is, és nem tartom kizártnak, hogy ez összefügg a kiéletlenséggel (pl. pangott a gátizomzat). Szóval nem kéne ezt annyira bagatellizálni, csak mert neked bejött a kamaszkor.