Hogy másszak ki ebből? (F/28)

Elég kínosnak érzem, adnátok tanácsot?

28/F vagyok, és volt egy lány, nagy szerelmem volt, ő 23 volt akkor (ez két éve volt). 2 éve jártunk együtt már akkor, épp meg akartam kérni a kezét, együtt is éltünk már 1,5 éve. Volt nagy koppanás, amikor közölte, hogy nem szeretné, és amúgy sem szeretne elköteleződni még, előtte az élet, stb. Ezután elköltözött tőlem, a munkahelyén elvállalt egy külföldi kiküldetést két évre. (Ahogy tudom közben, lett új barátja ott kint, élik az életüket).

Engem ez a szakítás nagyon padlóra tett, kb. egy évig nem volt senkim, nyitott sem voltam senkire. Aztán elkezdtem ismerkedni, lett egy helyes lány. Ő eléggé benne volt a dologban, én pedig úgy voltam, miért ne, és hát szexeltünk. Párszor még felmentem hozzá, mivel alapból figyelmes vagyok, mindig vittem valamit (egy köny, gyümölcs, stb), és szerintem ő magát a gesztust félreértette, többnek tudta be, mint ami ez az egész részemről. És most jön az, hogy én ebbe nem akarok jobban belemenni. Tudom, hogy annak vége, de még mindig a szerelmemhez hasonlítom akaratlanul is. Közben a maga nemében helyes, aranyos, és ha nem most jöttünk volna össze, akkor állítom, hogy lehetett is volna valami belőlünk. Nem akarom egyre jobban átverni őt, szerintem beleéli magát, hogy egy már kapcsolat. Utálom magamat, hogy másszak ki ebből most? (Persze mondhatjátok, hogy tetű vagyok, de pont ez az ,hogy szexelni sem szeretnék vele, mert kihasználásnak érezném, és egyértelmű ,hogy nem szeretnék tőle/vele komolyabbat. Hogy másszak ki ebből?

(Ha ez számít, befigyel egy kiküldetés a multinál, ahol dolgozom, vegyészmérnök vagyok, 1,5 évre küldenének ki egy nyugat-európai országba. Erre is hivatkozhatnék, de jellemtelen dolog lenne.)

Őszintén írjatok légyszi.