Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan másszak ki ebből a szerencsétlen szerelmi háromszögből?
Megpróbálom a legegyszerűbben leírni, úgyhogy nevezzük őket "E"-nek és "K"-nak.
Szóval "E"-t már régebb óta ismerem. Sose voltunk együtt, még csak csók se volt soha, de volt (vagyis van, de egyre jobban gyengül) közöttünk egy kapocs, mondhatni olyan lelkitárs féle. Rögtön egymást hívtuk, ha baj volt, innen-onnan visszahallottam, hogy ő csak bennem bízik meg, rengeteg balhéja volt neki is, és a családjának is az utóbbi időben, ezek hoztak minket össze a legjobban, bár az igaz, kezdett elegem lenni már abból, hogy folyton valami piszkos ügye van, és mindig azzal van elfoglalva. De ettől függetlenül nagyon fontos nekem, néha még féltékeny is voltam, ha láttam, hogy más nő van a közelében, ugyanakkor ha meg bepróbálkozott (és nagyon sokszor megtette), gondolkodás nélkül elhajtottam..
Aztán 1-2 hónapja ő mutatta be nekem "K"-t (haverok amúgy), együtt voltunk bulizni. Őt azzal tudnám a legjobban jellemezni, hogy ilyen fiút akar minden szülő a lányának :) Fél óra alatt levett a lábamról, annyira kedves, őszinte, annyira "tiszta", ha értitek, mire gondolok... Kapcsolatban maradtunk az az este után is, egyre több időt töltök vele, a családját is megismertem... vele teljesen más minden, olyan nyugodt és boldog vagyok akkor, tudom hogy ez tök nyálas, de úgy érzem, hogy akkor nem bánthat senki. Vele azért tovább mentünk, nem akartam ennyire hamar, de nem bánom utólag, mert csak mégjobban megerősítette a kapcsolatunkat. Olyan a helyzet, de nincs kimondva, hogy együtt vagyunk, miattam, pontosabban "E" miatt. Ő sejti, hogy mi a szitu a másik oldalon, egyszerűen látom a fején, hogy féltékeny, de nem mond semmit. Én pedig nagyon félek, hogy fájdalmat okozok neki, minden hülyesége ellenére nagyon szeretem, tényleg nem többel mint barátság, de ez a helyzet.
Szóval az egyik részéről azt érzem, hogy nem akarom bántani, a másik pedig, szerintem soha az életbe nem találnék még egy ennyire, számomra tökéletes embert. Ráadásul ő is elég lelkis pasi, ahogy megismertem, ha esetleg szerelmes belém, képtelen lennék bántani.
Borzasztóan örlődöm, "E"-nek baromi sokat hazudok, de tudom, hogy abból csak rosszul jöhetek ki, ha ezt sokáig csinálom.
Tudom, hogy ez a betűzgetés tök gáz, engem is zavar :D de talán így érthetőbb. Jöhet bármi tanács, vélemény, akármi, ami kicsit előrevisz.
Én "E" szemszögéből tudok esetleg írni, mert már voltam ilyen helyzetben, csak itt én vagyok az egyik nő. Igazából ugyanez volt. Nem akarta elmondani, hanem "K"-tól tudtam meg. Én nem lettem mérges vagy ilyesmi elfogadtam a helyzetet, mert mi tisztáztuk, hogy barátok szeretnénk maradni. Sőt! Azzal, hogy megtudtam, hogy együtt vannak, és hogy láttam rajtuk, hogy boldogok, számomra egyértelművé vált a pozícióm és így sokkal könnyedebben tudtam esélyt adni olyanoknak akiknek korábban eszembe se jutott. Mi a barátommal továbbra is sokat találkozgattunk, és ez egy idő után "K"-t nagyon idegesítette, holott vele is találkoztam, mert mi meg barátnők voltunk. A vége az lett, hogy elkezdtek vitatkozni azon, ha mi találkoztunk. Nagyon meglazult vele a kapcsolatom sajnos. Viszont azóta nekem is lett egy párkapcsolatom amiben nagyon boldog vagyok :)
Szóval az a véleményem, hogy ez így nagyon nehezen lesz tartható. Ha a párod nem lesz féltékeny, a barátod meg irigy a szerelmetekre, akkor elvileg ez működhet, de gyakorlatilag szerintem te is tudod, hogy valószínűleg nem fog. Én a helyedben minél hamarabb elmondanám neki. Tök felesleges titkolózni, szerintem a sok hazugság sértőbb mint maga a kapcsolat ténye!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!