A mai nők tették érzéketlenné a férfiakat?

Egy bulvárlap friss számában olvastam egy interjút Gelencsér Tímea szépségkirálynővel, és elgondolkodtam. Aki esetleg nem tudná, ki ő:

[link]

(Amúgy az interjú amiatt készült, mert mostanság hírbe hozták Hajdú Péterrel, és mivel Tímea nem szerepel folyton a rivaldafényben, igyekeztek őt megismertetni jobban az olvasókkal.)

Szóval egy angyali mosolyú lány, akiről talán joggal feltételezhetnénk, hogy valószínűleg a személyisége is ilyen. A lényeg, hogy az interjúban ezeket válaszolta a férfiügyeket firtató általános kérdésekre:

"A falra mászom attól, ha egy férfi nyafog."

"Soha nem tudna levenni a lábamról egy olyan férfi, aki elalél a szépségemtől. A szépség egy adottság, sokkal többet számít, milyen embert faragtak belőlem a szüleim."

Mondanom sem kell, ezek után a mosolya már nem bírt többé akkora varázserővel a számomra... Ezek a rideg megnyilvánulások egy csalódással értek fel.

De ezen kívül is nagyon sok nőtől olvasni, hallani, hogy "egy férfi legyen kemény, határozott, rendíthetetlen, mindig legyen mindenre valamilyen megoldása" és hasonlók. Tehát a kérdésem az lenne: szerintetek ezek a női igények okozták azt, hogy a férfiakból manapság érzéketlen bábuk lettek? Ezek az elvárások ölték ki belőlük az érzékeny énjüket, esetleg ezek miatt van, hogy az érzéseiket gyakran leplezik, nem mutatják ki? Ti nem látjátok ezt az egészet olyan "gépiesnek"? Hogy hiányzik belőle az emberség, a lélek?

Mit gondoltok erről az egészről? Tudom, mondogatják, hogy a két nem teljesen elrontotta egymást, de ennyire? Mióta lettek a nők ilyen "asztalra csapósak" és ridegek?