Lányok/Nők! Ti akadtatok nehézségekbe társkeresés szempontjából?

Nem tudom, hova a búsfäszba ijedezel. 17 évesen volt utoljára kapcsolatom, az elég szarul végződött, onnantól fogva csak abba fektetek energiát, ami biztosan megtérül: tanulás, sport, régi barátok, stb.

22 évesen (most) lett újra kapcsolatom a derült égből. Akarta a fene, csak megismerkedtünk, dumálgattunk egyre többet, rájöttünk, hogy tökre egy csónakban evezünk, hasonlóan gondolkodunk az alapvető dolgokról, hasonlóak a terveink, hasonló ütemben képzeljük el a megvalósításukat, közben meg jól is érezzük magunkat egymással, nincs dráma meg hiszti meg játszma, így aztán egyre inkább komolyodott és mélyült a kapcsolatunk. Talán egy hónapja, hogy kimondtuk, hogy mi akkor végülis együtt vagyunk és többet érzünk egymás iránt, mint barátság. Ha ilyenek maradunk egymással, akkor a kapcsolat is marad. Kaptunk már épp elég nyomorékot a nyakunkba, hogy tudjuk, mi is csak addig foglalkozunk egymással, amíg össze tudjuk egyeztetni a céljainkat és amíg nem fáj a másik mellett lenni, hanem mindent összevetve könnyebb és jobb. Ő a barátom, a társam. És ezt nem lehet úgy erőltetni, hogy én most akkor elmegyek ismerkedni és hagyom, hogy valaki felcsípjen. Mert abból két dolog lesz max, egy kiadós dugás, vagy egy qrvarossz kapcsolat.

Akármennyire reménytelen helyzetbe van valaki párkapcsolat szempontból, írtó gáznak tartom, ha nem a saját életére koncentrál és önsajnáltatással, depizéssel tölti az idejét. Nekem sem voltam mindig jó kilátásaim kapcsolatokban, de mégsem süllyedtem ettõl magam alá, elvoltam, éltem az életem, idõvel beköszöntött a szerelem és kapcsolat is:)

Elég bután fogalmaztad meg magad. Úgy hangzik, mintha a saját életem, céljaim és az ismerkedés valami összeférhetetlen dolog volna. Élhetem az életem, közben reménykedhetek, meg ismerkedhetek, mindenre van idõ. Unalmas lenne az életem ismerkedés nèlkül, még akkoris, ha nem találom meg rögtön a nagy õt. Nem várom el, hogy elsõre a “nagy õ-vel” ismerkedjek, minden ismerettség érdekes lehet, nem szívesen élném az életem úgy, hogy magamba zárkózzak, aztán egy évtízedig várjam az igazit, annak mi értelme lenne? Jó dolog úgy ismerkedni, hogy közben nem várod el a másik embertõl, hogy õ legyen a sorstársad, mert ha nem, akkor ajjaj szóba se akarsz állni vele.

Persze.

Sokan mondják, hogy a nőknek könnyű találnak pasit, de nem mindegy, hogy milyet.

Jelentkező lenne egy pár éjszakára ezernyi, de ha nem erre vágysz nagyon unalmas szűrni, hogy kivel érdemes kezdeni.