Az elvált gyerekes pasik mégis mit akarnak?

Nekem volt olyan barátom akinek két gyerkőce is volt. Már az elejétől tudtam ezt és nem tartottam akadálynak, eleinte nem is akartam belefolyni a gyerekei életébe elvégre nem az én kölkeim. Aztán amikor komolyabb lett a kapcsolatunk ez változott és hozzáköltöztem. Együtt fizettük a rezsit stb így ne csak kényelmesebb volt. Vagy 1000x elmondtam előtte,hogy nem szeretnék soha cseléd lenni, nem fogok anya szerepet felvenni a gyerekei miatt, ha kell segítek szívesen, kedveltem a srácokat, de ami ezután következett azt nem akartam. Szép lassan ott tartottunk,hogy én FŐZTEM, MOSOGATTAM,MOSTAM A RUHÁIT MINDENKINEK, TAKARÍTOTTAM, BEVÁSÁROLTAM. És ezután jött a neheze. "Szívem még munkában vagyok, kérlek vidd haza a gyerekeket, már nincs napközi, hívtam őket a suli előtt várnak téged" Én pedig azonnal ugrottam és mentem csináltam a dolgom. Aztán később teljesen rám hárított mindent, egy csomó mindenről lemondtam miatta. Magamra semmi időm nem maradt, a barátaimmal sem tudtam találkozni, mert lelkileg zsarolt elég ügyesen, ha elmentem valahova pár órára utána ment a hiszti,hogy otthon kellett volna a segítség, a gyerekek folyton láb alatt vannak,meg a tanulásban kéne segíteni, és nagy a kupi, jaa meg vacsora sincsen, jaa és reggelire is csináljak nekik valamit, jaa meg azért lefekvés előtt még lovagoljam meg a farkát amikor este 11 után bedőlök az ágyba fáradtan. 3 évig voltunk együtt. Nem is tudom miért húztam ezt eddig. Életem legrosszabb időszaka volt. Sosem felejtem el. Az ember abban az adott szituációban észre se veszi mibe csöppent. Az exemnek nem én kellettem hanem egy csicska,pót anya 24 órában és egy nő aki szétrakja bármikor, na és nekem kuss otthon a nevem, ne neveljem a GYEREKEIT, ne veszekedjek velük,ne szóljak rájuk. Szakítottam, és boldog vagyok. SOHA többet nem kezdek családos emberrel!!!!! Mind ugyan olyan hapsiban. A nőknél szerintem egészen más tud lenni a helyzet.

L