Szerintetek tönkre tettem az életem amiért a 26 évem alatt soha nem volt barátnőm és szűz is maradtam?

29 vagyok szintén asszoc. Feszengek az emberek között, csoda ha utcára merek lépni. Van egy viszonylag jól fizető melóm. Úgy kb 300 nettót hazaviszek ami hazai viszonylatban nem olyan rossz. Ami a munkahelyeimet illeti volt szar melóm is fizuban. Minden munkára átmeneti melóként gondolok. Egyrészről egy munka sem nyugdíjas meló manapság, másrészről utálom amit csinálok. A lényeg, hogy mindig figyelni kell. Keresni kell a jobb lehetőséget. Ez a munka része!

Az asszoc része pedig, vannak jobb és rosszabb napjaim. Minden ok nélkül úgy izgulok, mintha lámpalázam lenne. Ez van az esetek 70%ban. A munkahelyemen nem jelentkezik, mert hozzászoktam a légkörhöz, az emberekhez. Ha viszont dolgom van a városban olyan érzésem van, mintha minden szem rám szegeződne. Ha nevetnek arra gondolok biztos rajtam nevetnek ilyesmi.

Tudom, hogy voltak olyan pillanataim amikor mindezt nem éreztem és nyugodtan sétáltam végig a város főterén. Ezt még nem tudom biztosra, de úgy gondolom sokkolni kell az agyamat. Ha többször vagyok olyan szituációban ami elől menekülök, lassan hozzászokok.

Ami pedig a szüzességet illeti nincs szűzhártya a kukidon, tehát senki meg nem mondja, hogy nem voltál nővel. Ha valaki 7 évig nem volt nővel, lehet olyan béna a szexben, mint egy szűz. Nagy feneket kerítesz a dolognak. kb csak annyi az egész, hogy belemártod a brét, közben a csaj lehet olyan lesz az ágyban mint egy fadarab vagy egy tengericsillag. Nem csinál majd semmit csak fexik közben azt mondja "tégy magadévá"! :D