"Nem" érdekelnek a nők?

Hosszasan ecsetelgethetném, hogy milyen ember vagyok, de ezen az oldalon nem sok értelme lenne. A lényeg az, hogy normális, mondhatni jó körülmények között élő magyar családból származok. Húszas éveim közepéhez tartok, egyetemre járok. Vannak baráti köreim, sokan kedvelnek, hívnak mindig valamerre, szeretnek velem lenni. Ha kinyitok egy sport újságot és a banne lévő férfiak testalkatához viszonyítom magam, akkor egészen beleillek a körbe. Végig sportoltam a fiatal éveimet.

Legyen ennyi magamról vázlatként. Tíz oldalt lazán tudnék írni magamról és az életemről, mert nem egy unalmas, hétköznapi élet, úgy érzem.

Ami itt a lényeg, hogy nem igazán volt még komoly kapcsolatom. Voltam jóban lányokkal, kavartunk, egyebek, írtak rám régebben maguktól ismerkedési céllal stb. Néha randizok valakivel, de nem jön össze belőle semmi. Jól érezzük magunkat, utána is beszélünk, minden, de aztán nincs folytatás. Találnak mást, tanulnak, dolgoznak... Nagyon sok (10-ből 7-8) lánnyal akit megismernék az a fő probléma, hogy kapcsolatban vannak.

A kérdés lényege az, hogy az évek során odáig jutottam, hogy már nem is igazán érdekelnek a nők. Hiába tetszik mondjuk valaki. Ránézek, megfordul az agyamban, hogy tetszik aztán megyek tovább. Mintha valami mínusz 10000-es önbecsülésű ember lennék. Pedig nem. Tudom, hogy nem vagyok egy senki. Tőlem ezerszer visszataszítóbb férfiaknak csüngnek nők a nyakában.

Sokan mondják, hogy majd jön, majd a következő sikerül, majd így, majd úgy. Csak az évek meg tellnek, a majdok gyűlnek, én meg nem értem azt, hogy miért nincs valaki akivel végre passzolnának a dolgok. Ráadásként még ki is ábrándulok a párkapcsolat témából.

Valaki volt már így? Sikerült megtörni a jeget?