Titeket milyen típusú kérdések érdekelnek jobban ebben a kategóriában: ami mögött valós sztori van vagy az elméleti kérdések?

A második.

Túl sok "komoly" problémát olvasni itt 15 teljesen egybehangzó közhelyes válasszal.

Egyértelműen az elméleti. Random emberek random eseti problémái nem érdekelnek.

Mondjuk az elég irritáló, amikor a kérdés úgy van feltéve, mintha elméleti lenne, egy téma megvitatásáról szólna, aztán kiderül, hogy az ő személyes kiszemeltének a gondolataira akar a válaszokból következtetni, mintha lenne bármi köze a kettőnek egymáshoz...

26/F

“Elméleti” esetén nagyon sok az általánosítás, nekem csak ezzel van a bajom ilyen téren:-/ Ráadásul egyes esetekben fura úgy válaszolni a kérdésre, hogy közben az az érzésem, hogy a kérdezõnek sosem volt része kapcsolatokban......

Én sem vagyok föltétlenül kíváncsi random emberek story-aira (legalábbis olyan esetekben, amikor ez túl kivan fejtva hosszasan), de dióhéjban érdemes leírni, mégiscsak az legyen az embernek az érzése, hogy személyes a kérdés és nem egy vacak általánosítás. Szerintem úgy is rendjén, ha van elméleti+story része is.

De sok elmélkedõs, filozófálos katyvasz itt engem kiborít:D Legalább hivatkozzanak filozófusokra, vagy ilyesmi, mert itt ritkán sülnek el jól a kérdezõ saját gondolatai.

Engem a valós sztorik érdekelnek jobban, de mindkét típusra válaszolok. Csak a valósra sokkal jobb, pontosabb választ lehet adni, mert jobb esetben, főleg ha a kérdező nem egy egybites emberke, kapunk támpontokat... mert minden eset más és más. Néha már az is sokat számít a válaszadásban, ha az lképzeltnél 5 évvel idősebb vagy fiatalabb az illető, vagy hány órát dolgozik, 8-at, vagy 10-et.

Az általánosoknál engem az zavar, hogy mindenki könnyen belefut általánosításokba, az is, aki nem is feltétlenül akar... ezt meg a kivétel magára veszi. Ill. érvütköztetéseket szökőévente látok, inkább azt, hogy "te egy barlangban élsz", "hazudsz"...