Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
"Nem" érdekelnek a nők?
Hosszasan ecsetelgethetném, hogy milyen ember vagyok, de ezen az oldalon nem sok értelme lenne. A lényeg az, hogy normális, mondhatni jó körülmények között élő magyar családból származok. Húszas éveim közepéhez tartok, egyetemre járok. Vannak baráti köreim, sokan kedvelnek, hívnak mindig valamerre, szeretnek velem lenni. Ha kinyitok egy sport újságot és a banne lévő férfiak testalkatához viszonyítom magam, akkor egészen beleillek a körbe. Végig sportoltam a fiatal éveimet.
Legyen ennyi magamról vázlatként. Tíz oldalt lazán tudnék írni magamról és az életemről, mert nem egy unalmas, hétköznapi élet, úgy érzem.
Ami itt a lényeg, hogy nem igazán volt még komoly kapcsolatom. Voltam jóban lányokkal, kavartunk, egyebek, írtak rám régebben maguktól ismerkedési céllal stb. Néha randizok valakivel, de nem jön össze belőle semmi. Jól érezzük magunkat, utána is beszélünk, minden, de aztán nincs folytatás. Találnak mást, tanulnak, dolgoznak... Nagyon sok (10-ből 7-8) lánnyal akit megismernék az a fő probléma, hogy kapcsolatban vannak.
A kérdés lényege az, hogy az évek során odáig jutottam, hogy már nem is igazán érdekelnek a nők. Hiába tetszik mondjuk valaki. Ránézek, megfordul az agyamban, hogy tetszik aztán megyek tovább. Mintha valami mínusz 10000-es önbecsülésű ember lennék. Pedig nem. Tudom, hogy nem vagyok egy senki. Tőlem ezerszer visszataszítóbb férfiaknak csüngnek nők a nyakában.
Sokan mondják, hogy majd jön, majd a következő sikerül, majd így, majd úgy. Csak az évek meg tellnek, a majdok gyűlnek, én meg nem értem azt, hogy miért nincs valaki akivel végre passzolnának a dolgok. Ráadásként még ki is ábrándulok a párkapcsolat témából.
Valaki volt már így? Sikerült megtörni a jeget?
engem nem "nem" érdekelnek hanem nem érdekelnek..
és ezt az ő érdekükben be is tartom..
Érzelmeket egy randin? Dehát nem is ismerem őket többnyire.
Tudok hallgatóság is lenni és tudok sokat is beszélni. Szoktam is beszélni, azért megyek oda. Beszélek érzelmekről is, de nem irányukba, mivel többnyire még csak tetszhetnek nekem abban a fázisban.
Ha azért nem érdeklem őket, mert az első alkalommal nem emelem őket érzelmi magaslatokba, egyszerűen csak ismerkedek, beszélgetek, akkor nem tudok velük mit kezdeni. Én egy nőnek sem fogok többet mondani annál, mint amit érzek iránta abban a pillanatban. Azt meg szoktam mondani, hogy mi fogott meg a jellemükben vagy a külsejökön. Azt is, hogy tartós kapcsolatra keresek társat és annak minden érzelmi vonzatára.
Nem kamu reklámmal próbálom eladni magam, hanem azzal, hogy értelmes, tartalmas beszélgetéseket lehet velem folytatni. Már, ha ez gördülékenyen megy mindkettőnk részéről.
Poénokkal sem szokott gond lenni.
Igaz, igen szűk mezsgyéről válogatok nőket ismerkedésre. Modern korunk lányainak jelentős részével nem ismerkedek ilyen téren. Sokukat meghagyom az Iphonejuknak és a közösségi médiás követőikne.
Kérdésem lenne. Jó lenne csak úgy összejönni valakivel csakhogy legyen valakid? Vagy inkább akihez tényleg vonzódsz, nem csak testileg de szellemileg, emberileg is.
Szerintem akkor érdemes belevágni egy kapcsolatba ha találsz egy ilyen megfelelő személyt.
És nem azt mondom hogy ha vannak testi igényeid, ne legyen olyan partner akivel megéled ezeket és úgy "el is vagytok".
El lehet menni ide oda közösen dumálgatni kedélyesen mint ahogy a szomszéddal teszed. De véleményem szerint az nem az a valódi nagybetűs kapcsolat amiről a kérdésed szól.
Az az igazi testi lelki kapcsolat ahol a másikkal együtt töltött idő szinte lételemmé válik, ahol kényeztetnéd a másikat egész nap ha lehetne, úgy érzed hogy valami olyan " kincsre" akadtál amiről nem is tudtad hogy hiányzik az életedből. Nem tudod hogy tudtad eddig úgy élni az életed hogy ő nem volt benne.
De nyilván ezek nem azok az összejövök valkivel hogy legyen valakim kapcsolatok. Ez többnyire rádtalál.
A válaszon erősen szubjektív de én így élem meg.
6-os. Az ilyen válaszoktól féltem a kérdésem elején, amikor magamról kezdtem írni. Ezért nem is akartam többet.
Nem magamat akartam agyon fényezni, csak fel szerettem volna vázolni, hogy a kérdést jelen esetben nem egy világ életében kockuló, nulla szociális életű, önmagát semmibe néző, csúnyának tartó, 8 általánost végzett egyén írja.
Nagyképűnek nem nevezném magam. Bár nem vagyok egy befordult jellem sem. Soha nem kaptam meg senkitől, hogy nagyképű lennék. (Sokszor, ha volt valamim vagy történt velem olyan, ami felvágósnak tűnt volna, inkább titkoltam vagy apránként mondtam el, hogy ne legyek felvágós, nagyképű.)
7-es. Nem jövök össze úgy valakivel, hogy csak legyen. Az nekem körülbelül annyit jelent mintha szexkapcsolat lenne. Én társat keresek.
Én nem akarom és soha nem is akartam, hogy csüngjenek rajtam a nők. Sőt olyan nőt sem, aki így lógott évekig más srácok "nyakán". Ha ilyen nőkre vágynék és ilyen kapcsolatokra, azt hiszem nem lenne nehéz dolgom és őket tudom is, hogy hol kellene keresnem.
7-es:
Ilyen max. a mesékben vagy a filmvásznon van. :) A valóság sokkal kiábrándítóbb. Sokak örülnek neki, ha töredéke stimmel annak, amit elképzeltek. Én egyetlen olyan nőt találtam, aki belsőre szuper lett volna, nagy volt az összhang, de külsőre taszító volt. :D Kérdező: inkább lottózzál, annak nagyobb esélyét látom. :) F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!