Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Egyre nehezebb az életem a nők nélkül, lehet így egyáltalán nem elfojtott, boldog életet élni?
Szóval, 20 éves vagyok, és úgy látom/valamiért úgy érzem, hogy nekem nem olyan életem lesz mint egy átlag embernek. Ez pedig vagy jól fog elsülni vagy nagyon rosszul. Nem tudom, ez amolyan megérzés, ami már régóta kísért, azt már azonban biztosra veszem, hogy szerető feleségem, gyerekeim nekem nem lesznek.
A lányok engem nem szeretnek, barátnőm nem volt még, csak egy laza alkalmi kapcsolatot tudok felmutatni.
A külsőmre pedig rosszat nem lehet mondani, tényleg. í Megpróbálom tehát az előnyeit nézni a dolgoknak.
Vagyis: magamnak fogok keresni. Nyugodtan mehetek külföldre is, a pénz csak az enyém lesz. Nem kell elköltözzek itthonról, mivel nem egy kis ósdi házunk van, nem is nagyon akarom itt hagyni a jó életkörülményeket és egy szegényebb környezetbe kerülni, mikor a szüleim sem szeretnék, hogy elköltözzek a semmiért a semmibe. Testvérem sincs, így minden az enyém marad. Autót venni (ami az álmom) pedig még lesz lehetőségem, sőt, néhány év külföldi munka alatt lehet nem is akármilyet...
Ezek ellenére nagyon nehéz elvonatkoztatni attól, hogy magam kelek minden reggel, éjjel senkihez sem bújhatok oda, senki sem mondja, hogy szeretlek...
Mivel ember vagyok én is érzelmekkel, és már nagyon szeretethiányos hiába gondolok arra, hogy jó lesz nekem egyedül is, legbelül érzem, hogy mégsem vagyok elégedett, és nem is lehetek így boldog.
Már 2 éve tartok itt, de mégsem változott semmi, sokkal inkább érzem azt, hogy minél közelebb vagyok az anyagi javakhoz (egyre több mindent engedhetek meg magamnak a fizetésből az egyetem mellett) annál inkább válok üressé.
Vajon mi fog velem történni ezen dolgok tudatában? Hogyan állítsam be magam úgy, hogy jól érezzem magam, és ne várjam azt, hogy végre legyen vége mindennek?
válasza:ha ennyire visszahúzódó és félénk maradsz,akkor valóban lehet tartós állapot.
de mivel vannak anyagi lehetőségeid ezért nem reménytelen a helyzet.
szerintem kezdésnek tegyél az életedbe rendszeres nemi életet,vedd meg heti 1x.
aztán ha erre ráéreztél,megszeretted a pun.cit,akkor már elég motivált leszel arra,hogy kihúzd a se-ggedből a fejed és elkezdjél csajozni.
Az a lány, akivel voltam akkor meghozta az önbizalmam, és megpróbáltam csajozni, de nem jött össze. Sikereim azóta nem is voltak, igaz sokat és élőben nem próbálkoztam, de akkor is.
Most már úgy vagyok vele, hogy az csak ilyen vaktyúk is talál szeget, egyszeri lány volt. De a csajok hajtása nekem nem jött be.
válasza: válasza: válasza:Temesd magad te is húszévesen a nagy önsajnálatban, mintha minimum 80 lennél. :P
Amúgy milliónyi ilyen kérdés van már, ha nem felelnek meg az ott leírt tanácsok, keress egy jó pszichológust.
válasza:Húsz évesen...fiatal nőként nem jöttek azok össze, akiket kiszemeltem, vagy aki tetszettek. De úgy általában senkinek sem.
28 évesen találtam valakit, aki tényleg tetszett és jól passzoltunk, és nemcsak pótlékként tekintett rám, most harmincon felül vagyunk bőven és még mindig működik.
Nem kioktatni akarlak.
Csak ne add lejjebb az igényeid és ne add fel.
Nagyon-nagyon fiatal vagy.
válasza: válasza:Ki tudja, még lehet nálam is fognak változások történni idővel. Lejjebb adni nem is tudok nem is fogok. Hátha majd én is megtalálom azt, akire vágyom, csak mégis. Most lenne itt igazán az ideje ezeknek, nem majd 10 év múlva mikor már a gyereket szokták várni.
Erre gondoltam én is, mivel csakis így lenne logikus, de hallottam már több jóképű fiúról is, hogy nem volt még barátnőjük ennyi idősen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!