Nem vagyok nagyszájú akkor azon kell változtatni hogyan?

Az, hogy valaki hangos/nagyszájú, alapvetően egy temperamentumjellemző is, amit úgymond cseszhetsz, ha nem vagy olyan.

Emellett nagy része az ilyen viselkedéseknek nagyon koragyerekkorra nyúlik vissza, esélytelen és fölösleges magadra erőltetni más mintákat, ha egyszer az eredeti sem patológiás.

Neked csak az a bajod, hogy képtelen vagy elfogadni magad és abban a közegben élni/azt keresni, ahol ez erény. Inkább tedd fel magadnak azt a kérdést, hogy miért van erre neked feltétlen szükséged és miért látsz értéket egy kvázi alpári és primitív viselkedésben.

Én is pl csendes vagyok, de sosem éreztem ennek hátrányát. Egyszerűen úgy élek kicsi koromtól fogva, hogy ez a normális, a magamfajtákat kell keresni és aki más, azt csak elviselem, de érzem, hogy nem igazán vagyunk egy kategória ilyen szempontból és egy fikarcnyit sem hiányzik az az élet.

Ez amúgy olyan is lehet, mint az önbizalomhiány és az introverzió. Egy igazi introvertált sosem vágyik hatalmas bulikba és nagy társaságba, imád begubózni és ellenni 1-2 emberrel. Aki meg gátlásos meg félénk meg nem akar olyan lenni, amilyen, az meg sóvárog a bulik meg a hatalmas társasági élet után, miközben magát introvertáltnak hívja, közben átkozottul nem az, csak belekényszeredett egy olyan életmódba, ami meg az introknak paradicsom és maguk választják. Szóval én elgondolkodnék azon, hogy elsősorban nekem mi a bajom és miért van ilyen átoknagy diszharmónia az értékrendemben.