Miért akarnak az emberek párkapcsolatok, amikor az ember egy önző lény?

Ez mindenben így van, még az állatvilágban is. Első az "én" jóléte. Aztán jön minden más. Csak vannak csoportosulások akik megtanulják, ha néha lemond az elsődleges forrásról és csapatba vergődik, esetleg megosztja a forrást, akkor többet kaphat, vagy valami más jót/forrást.

Bár a média, most leragadt az "én"-nél. Nekünk minden jár, te vagy a világmindenség... stb. De pl. munkaerő piacon megint a csapatmunka élvez prioritást. Találd meg a csoportba a helyed, és együtt dolgozzatok a sikerért.

A magyar ember extrém hátrányos helyzetben van, mert borzasztó introvertált, a többi európai néphez képest. Az első üzenet átjött, ezt spékeld meg az introvertáltsággal és máris kapsz egy gyakoris filozófust.

Mert az emberek nem így érzik, az egy dolog, hogy a háttérben voltaképpen így működik. (Ezzel a kijelentésemmel nem fognak egyet érteni, pont emiatt, szóval ne időzzetek rajta sokat! :) )

Az ember társas lény és az alapvető ösztönök emiatt átalakulnak. Lehet, hogy nem tűnik önző dolognak, mert az ember úgy érzi, hogy csak a másikért teszi, voltaképpen pedig a saját örömét és jóllétét biztosítja azzal, hogy a másikért tesz dolgokat. Ezzel nem tudsz mit tenni, ritka, aki másképpen gondolja a szerelem és a szeretet létezését, ők is sokszor rosszul érzik emiatt magukat, mert tudják a lényegét. Persze nem mindenki. :)

Azért akarunk társat, hogy mindkettőnknek jó legyen. Hosszabb távon csak úgy működik, ha mindkét félnek jó, és ahhoz, hogy kapj, adni is kell, hogy jól működjön a kapcsolat és mindkét fél profitáljon belőle.

Azt a férfit, nőt kell megtalálni, akivel ezt a kölcsönösséget ki lehet alakítani.

Alapjábavéve mindenki akar társat, ez természetes. Nem értem, hogy mi bajod, az önzõséget nagyon könnyū orvosolni, mivel senkinek sem kötelezõ kapcsolatban lennie egy önzõ emberrel, ezért az ilyen hamar magára marad.

Miféle jelentõsége van annak, ha eldöntöd, hogy nem akarsz kapcsolatot?:)) Úgy se lenne, ha akarsz, ha nem.

Vannak, akikben még van remény, és odatudnak figyelni a párjukra, mert pár visszautasítás meg szakítás között valahogy csak elgondolkodnak azon, hogy nem róluk szól minden.

Kit érdekel, hogy párkapcsolatot akarnak? Úgy sem lesz nekik nyugi. (max. valami fogyatékos emberrel, aki tūri ezt a viselkedést, kit érdekel) Nem kötelezõ figyelmet fordítanod egy ilyen emberre, meg nekik sem rád.

Na most első körben a felvetés jogos és abszolút helytálló. Az ember egy önző lény. A szerelem is az. Mert nekem jó érzés én akarom megkapni szeretni satöbbi. Nyilván ahhoz, hogy működjön a dolog kompromisszum kell. És lehene ide hozni egy olyan hasonlatot mint az ajándékozás szeretett embernek. Persze nagy öröm adni mert látod, hogy örül de végül is ez is egy én központú érzés mert nekem jó érzés. Remélem érted.

Na most azt meg nem lehet nem észre venni a kommentjeidből, hogy igazából te az önnön sikerteleséged akarod ezzel palástolni, hogy teóriát építesz eköré a sikertelenség köré ami egy netto bullshit ha úgy vesszük.

Effektíve ledegradálod a párkapcsolatot mint egy felsőbbrendű emberként titulálod magad mert ebből neked nem kell.

Oké, nincs ezzel baj csak kattints a stream ikonra és eridj innen.

31/N