Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Van köztetek olyan, aki azért boldogul nehezen a párkereséssel, mert úgy érzi, "túl romantikus" erre a világra?
Férfiak, nők is írhatnak. Aki folyamatosan ábrándozik, romantikus szituációkat vizionál, Romana-regényekben megtalálható fordulatokat képzel el, két méterrel a föld felett jár. Ehhez képest pedig nap, mint nap totálisan lelombozza a világ és az emberek közönye, ridegsége, az érzelmek hiánya, és természetesen ennek a társkeresés látja a kárát.
Van köztetek, aki ilyen cipőben jár? Aki menthetetlenül romantikus alkat, de folyamatosan csalódik az emberekben, emiatt nehezen talál párt? Nem érzitek a sok csalódás és kiábrándulás közepette, hogy egyre inkább "kihal" belőletek az ábrándozásra, a romantikára való hajlam és kezdtek kiüresedni, "ellelketlenedni"?
Én nem vagyok túl romantikus, inkább túl "filmszerű".
Egy kapcsolatot nem úgy képzelek el hogy majd 1000 gyertyából pakolok szívet a hölgy ablaka alá, vagy szerenádozok stb és a másik féltől sem várom ezt el.
A filmszerűséget arra értem hogy pl legyenek kedveskedő gesztusok. Csak úgy megölel a másik, történik egy puszi/csók, megkérdezi hogy kell-e valami stb.
Manapság mindenkinek mindenre igénye van adni viszont kevesen akarnak vagy tudnak ilyen ,,gesztusokat".
Van. Utálom a társkeresős randiapp-okat, utálom a facebook és az egyéb közösségi oldalakat.
Bárcsak régebbi korba születtem volna, amikor személyesen ismerkedtek meg az emberek és kézzel írt leveleket adtak egymásnak.
Én már rég kiüresedtem az ilyen bunkó fa_zoktól akik rádírnak ismeretlenül aztán ha nem akarsz velük iserkedni rögtön elküldenek a ku_a anyádba és letiltanak. Ebben a rohanó világban mindenki csak siet. Mintha valami tökéletes, két lábon járó kész terméket keresnének az emberek, kihasználják és hamár nem tetszik nekik csak simán kidobják a kukába.
#2 - de ha utálod ezeket, akkor miért használod őket / miért nem állítod be őket úgy, hogy ne írhassanak rád idegenek?
Manapság is van lehetőség élőben ismerkedni, sőt.
F/28
Szoktam ábrándozni, és mindenem a romantika (a szó tágabb értelmében is, nem csak a szerelem kapcsán).
De nem gondolom, hogy emiatt van gondom a társkereséssel. Maximum annyiban érinti ez negatívan az esélyeket, hogy kevés a hozzám hasonló leányzó, a többiek meg nem érdekelnek.
Akik "túl romantikusak", általában túl töketlenek (férfiak esetében) vagy túl idealisták (nők).
Az ilyen férfiak tökölődnek hónapokig, mikor tetszik nekik egy nő, készülnek a "nagy, tökéletes szerelmi vallomásra", várják, hogy csillagfényes, meteorhullásos, 23.5 °C-os éjszaka legyen, amikor a kabócák G-dúrban ciripelnek a fákon, és a fű selymességi mutatója 1-10-es skálán közelít a 9.5-höz - aztán csodálkoznak, ha a csaj inkább összejön egy kevésbé "romantikus" sráccal, aki a hétköznapokon is ki tudja mutatni az érzelmeit, és "tökéletes vallomások" helyett inkább képes megdicsérni a csaj új ruháját, vagy elhívja a lányt borozni, ha az le van törve valami miatt.
Nők terén meg a "túlzott romantika" általában egyenlő azzal, hogy "nem, nem jövök össze vele, mert nekem a tökéletes pasi kell, aki 191 centi magas, 85 kiló, sportos, figyelmes, felelősségteljes munkát végez, határozott, de nekem enged, de önálló véleménye van, ami mindig azonos az én véleményemmel, vad, óvatos, érzéki, kemény, romantikus - ja, és alapból kreol bőrű, gleccserkék szemmel / vámpír fehérségű férfi gyárilag fekete szemmel".
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!