Prostizás ellenes nők/lányok! Ti mit ajánlanátok a ronda férfiaknak/fiúknak a prostizás helyett?

Ismerkedést ajánlok lányokkal, NEM internetes társkeresőn, mert ott az első benyomás számít, ami kevésbé előnyös külsővel sajnos nem lesz pozitív. Élőben sokkal több az esély, még ha elsőre hihetetlennek is hangzik. Van egy-két fiúismerősöm, akikkel szívesen jártam volna, de ha csak társkeresőn láttam volna róluk fotót, simán továbblapoztam volna... szóval mindenképp az élő ismerkedést ajánlom.

Verd ki a fejedből azt, hogy nincs esélyed kapcsolatra. Ugyanis pont ez a hiedelmed akadályoz meg abban, hogy lehessen valakid.

Nő vagyok. Három dolgot írnék ide:

1. Nem értem, hogy akik nem jönnének össze olyan pasival, aki volt már valaha prostituáltnál, azok miért írják, hogy ők amúgy nem ellenzik az ilyesmit. Ha nem elleneznék, ez nem lenne szempont náluk a párválasztásban. Számomra kicsit úgy hangzik, mint mikor valaki olyat mond, hogy "nincs bajom a melegekkel, csak ne reklámozzák, hogy azok".

2. Sokan úgy írtok itt mások kihasználásáról, mintha a prosti nem önszántából vállalta volna ezt a melót, mintha az égvilágon semmi beleszólása nem lenne abba, hogy kivel szexel, mintha nem mondhatna nemet bármikor bárkinek. A szex valóban nem jár senkinek alanyi jogon, de a gyakorlatban ez csupán annyit jelent, hogy nemi erőszakot elkövetni helytelen és elítélendő. Amennyiben két felnőtt, józan ítélőképességgel bíró ember egyaránt beleegyezését adja az aktushoz, akkor nincs miről beszélni.

3. Vitatnám az állítást, miszerint nőként az ilyesmibe belehelyezkedni teljességgel lehetetlen. Nekem is nyomorult érzés, ha vágyom a szeretetre, de nincs ki elfogadjon, illetve az is, ha úgy veszem észre, hogy senki nem talál szexuálisan vonzónak. Ugyanúgy oda tud vágni az önbecsülésemnek. Azt aláírom, hogy egy egészséges, kiegyensúlyozott személyiség nem éli meg tragédiaként az elutasítást és az intimitás hiányát, de basszus, nem lehet mindenki ilyen. Egyesek többet sérülnek korai életéveik során, mint mások, így jóval sebezhetőbbé válnak, vagy eleve azok alkatilag. Mint mentális betegségekkel küszködő, mondom ezt. Képtelen vagyok haragudni vagy megvetéssel tekinteni azokra, akik bizonyos helyzetekben az egyszerűbb/kényelmesebb utat választják.

Remélem, nem sértettem meg senkit.

"Nem értem, hogy akik nem jönnének össze olyan pasival, aki volt már valaha prostituáltnál, azok miért írják, hogy ők amúgy nem ellenzik az ilyesmit."

Tényleg nem ellenzem, mert mindenki azt csinál, amit akar, nekem meg jogom van eldönteni, hogy nálam belefér-e, amit csinál. Nem várom, hogy minden férfi úgy éljen, hogy pontenciális "nagy Ő" jelölt legyen a számomra. Attól, hogy nem jönnék össze mondjuk motoros pasival még nem ellenzem a motorozást, csak simán nem érdekel. Attól, hogy nem jönnék össze xy vallásúval még nem feltétlenül ellenzem xy vallást, csak simán más nézeteket osztok. Ugyanez vonatkozik a prostizásra, nincs ezzel semmi gond. Nem kötelező mindenkinek úgy élni, ahogy én és ettől még nem lesz rossz minden, ami nálam személy szerint nem fér bele.

#64 Mi érthetetlen azon, hogy nem akarsz törvényileg üldözni és a közösség előtt megszégyeníteni egy cselekedetet, de a saját életedbe nem akarod beengedni? Tegyél a prostizás helyére bármi mást, pártállást, vallást, táplálkozást, alvási szokást, ami eszedbe jut. Hoppá, azt hiszem már meg is van a válasz! :)

A többi pontoddal egyetértek.

Köszi a magyarázatokat.

A vallásos, étkezési szokásos, pártállásos, motorozásos példákkal az a helyzet, hogy ezek a dolgok szerintem attól válnak zavaróvá egy párkapcsolatban, hogy kihatással vannak arra a félre is, aki más nézeteket vall/más érdeklődéssel rendelkezik, tehát tényleg nap mint nap szembesülnie kell valami olyannal, ami távol áll tőle. Ellenben a prostizást nem "engeded be a saját életedbe" azáltal, hogy összejössz olyannal, aki már csinálta, mert az már a múlt, le van zárva.

Lehet, hogy a legszerencsésebb megfogalmazás az lenne, hogy erkölcsi fenntartásokkal kezelitek a dolgot, de nem gyűlölitek azokat, akik érintettek benne. De azért valljuk be, hogy ezt nem lehet maximális elfogadásnak nevezni.

#64 voltam.

"De azért valljuk be, hogy ezt nem lehet maximális elfogadásnak nevezni."

Persze, hogy nem. :) Én nem vagyok egy elfogadó típus. Ugye ez manapság rendkívül felháborító, hogy nem széles mosollyal és végtelen toleranciával ölelsz a kebledre mindenkit, hanem válogatsz az emberek közül. Szerintem meg ez a normális.

Kérdező, mi a helyzet azóta? Lusta vagyok visszakeresni mit írtam neked korábban, de most újraolvasva a kérdést ki kell, hogy javítsalak. Szerinted a rondaság miatt nincs esélyed a párkapcsolatra, de ez butaság. :) Csomó ronda embernek van párja, házastársa, gyerekei. Nyisd ki a szemed. És csomó jó testű, fiatal ember magányos, mert összeférhetetlenek, nem akarnak alkalmazkodni, szokatlan az életvitelük, befolyásolják a szüleik, gyávák stb.

Nem a külsőn múlik. Nálam sokkal szürkébb és "csúnyább" lányoknak sokkal előbb lett barátja, mint nekem, és azóta is két kanállal falják az életet, nekem meg összesen két barátom volt. Vagy éppenséggel korán férjhez mentek egy hozzájuk hasonló nem olyan szép férfihez. Mindenféle külsejű ember megtalálhatja a magához való társat.