Jól gondolom azt, hogy nem szabadna ismerkedéskor elvárásokhoz, ideákhoz ragaszkodni?

Azt én sem tartom jó dolognak, ha valakinek van egy ideálja, amihez görcsösen ragaszkodik és mindenkiben ezt keresi. Nyilván vannak olyan tulajdonságok, amiket az ember vonzónak, szimpatikusnak talál és ezeknek megörül vagy felkeltik a figyelmét stb., de az már más, mikor valaki egy konkrét listával randizik és pipálgatja, hogy "170 cm megvan, 50 kg megvan, szőke haj megvan, diploma megvan...." és, ha valami hiányzik, akkor az már nem jó és szó sem lehet róla...Ez így nem működik, mert mindenki más és én egyszerűen elképzelhetetlennek tartom azt, hogy ha az ember elképzel egy ideális férfit/nőt, akkor talál is olyat, aki ennek 100%-ig megfelel. Valamint rengeteg minden múlik érzelmeken, benyomásokon, kisugárzáson stb., olyan dolgokon, amik nem kézzelfoghatóak, nem tényszerűek, én úgy gondolom, hogy ez is sokat nyom a lantban.

Ugyanakkor igenis lehetnek olyan elvárások (és egyébként én is úgy gondolom, hogy van különbség elvárás és idea között), amik annyira fontosak, hogy egyszerűen nem lehet félretenni, mert anélkül nem lenne értelme a kapcsolatnak. Számomra is fontos az, hogy legyen egy közös pont az életünkben pl. közös érdeklődési kör, hobbi, szórakozás vagy munka területén és alapvetően hasonlóan gondolkozzunk a világ dolgairól, a jövőbeli céljaink is összhangban legyenek. Valamint egy kapcsolatban elengedhetetlennek tartom a kölcsönös szeretetet, őszinteséget, bizalmat, törődést, támogatást stb., fontos, hogy mindent meg tudjunk beszélni egymással, illetve természetesen a vonzalom sem elanyagolható. Szerintem így lehet közösen tervezni és együtt élni. Ha valamelyik hiányzik, akkor az már problémát okozhat (természetesen egyébként is előfordulhat bármi probléma, mert az élet kiszámíthatatlan), ha péládul egy alapvető kérdésben nincsen egyetértés, legyen az gyerekvállalás, házasság vagy költözés...ha nincsen bizalom, akkor másról sem szólnak a mindennapok csak féltékenykedésről, hisztiről, durcázásról, zsarolásról...ha nincsen támogatás, akkor az ember úgy érezheti, hogy visszahúzzák és nem tud kiteljesedni, nem tudja megvalósítani a céljait vagy esetleg lenézik...ha nincsen törődés, szeretet és figyelem, akkor az ember elhanyagolva, kihasználva, magányosnak érezheti magát és még sorolhatnám. Ez az én meglátásom szerint nem lenne egy tartalmas, boldog és jól működő kapcsolat, ezért, ha én nem látom/tapasztalom/érzem ezeket, akkor inkább egyedül maradok és tovább próbálkozom, mert a "minőségi" szingliség is jobb, mint egy rossz kapcsolat.

Nem listázok. Egyszerűen tudom (tapasztalatból), hogy vannak olyan tulajdonságok, amik miatt hosszú távon nem működik a kapcsolat. Ha kiderül ismerkedés közben, akkor a legjobb pontot tenni a végére.

A legnagyobb butaság ennek ellenére folytatni az ismerkedést, mert ettől még egymásba szerethetünk. Aztán pedig több hónapos vergődés után szakítunk, és még hetekig szenvedünk. Ezt kösz, de kihagyom.

Attól, hogy mi ketten nem illünk össze, még mindketten értékes emberek vagyunk, és lehetünk boldogok: valaki mással.

Elképzelt tulajdonságokról szó nincs. Nem a szőke herceget várom fehér Audin. Egyszerűen csak ismerem már magam annyira, hogy tudjam, hogy milyen partner illik mellém hosszú távon. Futó kalandokra nem vágyok. Ezek jó része belső tulajdonság, de van külső is. Egy alap szimpátia és vonzalom nélkül teljesen felesleges elkezdeni randizni, abból csak barátság lesz.

Neked is ezt kellene megértened: ha valaki egy randi után nemet mond, az nem a te hibád, nem leszel tőle kevesebb, és nem azt jelenti, hogy nem vagy értékes ember. Csupán azt, hogy ti ketten nem passzoltok össze. Ennyi, kész, lehet tovább menni.

Ha mégis adtok a dolognak egy esélyt, akkor csak sebeket szereztek és raboljátok egymás idejét. Az pedig neked se lesz jobb semmivel, mint egy sikertelen randi után csalódottan hazamenni.

A szerelem nem kér bevásárló listát.

Aki listáz, az nem tud őszintén szeretni.

Nekem egyik párom sem ugrotta meg azt a szintet amit elképzeltem. Volt aki külsőre volt aki belsőre. De ez sosem volt baj, mert mindig meg tudtuk érteni egymást, dolgozni azon ami nem működött.

Most úgy működik a legtöbb ember párkapcsolati szinten, mintha csak cipőt vagy alsóneműt próbálna. Keresnek egy kapcsolatot, mert KELL. Közben nem ismeri saját magát, így azt sem tudja mit keres igazán. Aztán választ, aki jön vagy aki illik hozzá a lista alapján, és boldog amíg rá nem un.

Fogyasztói társadalomba nőttünk fel. És már a párunkat is eszerint válasszuk. Ami sajnálatos, mert a legtöbben így nem tudják meg mi a szerelem, vagy milyen együtt tenni a boldogságért.

Én annyit szeretnék hogy valaki iránt végre ne csak szeretetet de szerelmet is érezzek

Be kell ismerned hogy ezt az " elvárást " nem adhatom lentebb.

A megfelelő önismereten és egészséges értékrenden alapuló elvárásokhoz ragaszkodni kell, az ideákhoz nem, de nem is folytatom, mert előttem már olyan sokan és olyan szépen leírták.

32/F