Veletek szoktak ismerkedni az utcán?

#16: Szerintem lenne bátorság a magyar férfiakban, csak egyrészt tényleg igaz, amit írtál, hogy sokan tolakodásnak veszik, másrészt meg az x+1-edik - olykor bunkó és megalázó - elutasítás után sok férfinak szerintem elmegy a kedve az egésztől. Tapasztalataim szerint a mai huszonéves nők nagy részével nem is lehet kontaktust teremteni, viszonylag sokat utaztam/utazom, és próbáltam legalább szemezni, de mindenütt azt látom, hogy füles be, és elzárkóznak a világtól, vagy a telefonjukat buzerálják. Vagy ha mégis valamilyen csoda folytán sikerül elindítanom a beszélgetést, akkor rendszerint hamar rövidre zárják, és pl. "elfelejtenek" visszakérdezni, én meg nem vagyok udvari bolond, hogy bárkit szórakoztassak. De persze folyamatosan jön a sírás a nők egy részétől, hogy ők nem kellenek senkinek, meg a magyar férfiak nem kezdeményeznek, de minek és hogyan, ha a végeredmény szinte borítékolható? Csak a siránkozás hallható, de az utcán való ismerkedéskor azt hallani, hogy az tolakodás, szórakozóhelyen nem ismerkednek, mert ott állítólag senki nem keres komolyat, neten nem ismerkednek, mert ki tudja, ki van a másik oldalon stb., szóval mindig van valamilyen kifogás. Én már ott tartok, hogy nem is fogok kezdeményezni, mert a tapasztalataim alapján teljesen felesleges, és sokszor nem is lehet, mert a nők nagy része elzárkózik az ilyesmi elől. Hétvégén is utaztam a vonaton, és láttam egy szimpatikus lányt, szívesen odamentem volna beszélgetni, de szokás szerint zenét hallgatott, közben rejtvényt fejtett, aztán meg nézett kifelé az ablakon. Én így nem megyek oda, mert minek. Ismerkedni gyakorlatilag mindenhol lehetne, ha mindkét félben megvan erre a nyitottság, és képesek intelligensen viselkedni. De azt tapasztaltam, hogy hiába lenne elvileg több lehetőség az ismerkedésre, mint mondjuk 30 éve, ha mégis sokkal nehezebb bárkivel is megismerkedni.

Velem elég gyakran megtörténik, bár tény hogy sosem vagyok a telefonomba merülve, nem hallgatok zenét, nyitottan és jókedvűen sétálok általában. Nekem imponál és egyáltalán nem szoktam tolakodásnak venni, persze nem beszólogatós hajléktalanokról van szó. Mivel eddig mindig volt párom, elbeszélgettünk egy kicsit, aztán mindketten tovább álltunk. Volt olyan direkt leszólításom pontosan Valentin napon, hogy szia! barátnőt keresek! nincs kedved ismerkedni? Én sosem reagálok bunkón, mindig kedves maradok, még akkor is ha nem akarok semmit. Látom hogy a mai világban nagyon nehéz ismerkedni, minőségi párkapcsolatokat kialakítani, ezért értékelem a törekvésüket. 27/N