Végleg mondjak le róla?

Tisztában vagyok vele, hogy nekem sohasem lehet egyetlen egy párkapcsolatom sem. Próbálom elfogadni és beletörődni de sajnos egyszerűen nem megy. Mind fejben mind pedig a külsőmmel gondok vannak. A pozitív visszajelzések ellenére amiket a külsőmmel illetően kaptam továbbra is azon a véleményen vagyok, hogy esélytelen az egész. Én nem nyitok a lányok felé mert ők sem nyitnak felém. Meg persze tudom előre a kudarcomat és azt is, hogy senkinél sincsen esélyem. Persze ha jobban belegondolok lehet, hogy jobb is ez így mert valljuk be őszintén senkinek sincsen szüksége egy búskomor, unalmas negatív emberre. Bevallom őszintén néha rossz látni azt, hogy a velem egykorú fiatalok milyen boldogok és van mellettük valaki aki szereti őket. Lehet, hogy ők nem is tudják, hogy milyen szerencsések. Inkább úgy teszek mintha senki sem érdekelne. Nem nézek a lányokra helyette inkább a földet bámulom. Egy kicsit irigykedem rájuk de én inkább elfojtom az érzelmeimet és az eszemre hallgatok.