Ti hogyan kezelnétek ezt a helyzetet?

Ne haragudjon senki, hogy ezt írom, de a magam fajtáját tudom csak szeretni. Lehet ezen felhorkanni, de nem tudok elfogadni egy olyan embert, akinek semmi diszes vagy egyéb problémája nincs, és a nyelvet, amit 20 éves korára legalább 13 éve ír és olvas, nem tanulta még mindig meg helyesen használni.

Nincs vele bajom, de más úton járok, más életet élek, más embereket szoktam meg... Keressen magának olyat, akinek nem idegen az ilyesmi, én sajnos erre nem lennék nyitott. Biztos rám sem nyitottak sokan valami más hiányosságom miatt. 🙂 Ezt is megértem. De hadd válasszak olyat magam mellé (ha elfogad/ha megtehetem), akivel nekem sincsenek ilyen problémáim.

Lehet háborogni. Ez nem arról szól, hogy elitnek hiszem magam. Egyszerűen csak másra vágyom és ezt a mást érzem magaménak.

Apám is szakmunkás mégis helyesen ír.

Tudod, üljön le, olvasson sokat, csak megjegyzi már, mit-hogyan írunk.

Tényleg zavaró, engem is piszkosul irritál, mert hacsak nem diszlexiás nem nagy ügy helyesen írni.