Mennyire jellemző a mai férfiakra a magabiztosság az élet legtöbb területén?

9-es jó volt a példa. pont ilyen vagyok, és engem is önteltnek bélyegeznek. :D

Egyébként aki pedig fintorog ha tisztában vagy az értékeiddel, és megköszönöd a dicséretet, akkor gondolhatod, hogy az a dicséret mennyire volt őszinte a részéről. semennyire.. tehát nem is ért egy nagy nullát se. ugyanis ez képmutatás, puncsolas. hányinger. ezt nevelik az emberekbe. ismétlem hányinger!

10, az ego messze nem egyenlő a magabiztossággal... nagyon nagyon messze nem az!

Értem. Így kicsit más megvilágításba került. Úgy látom, tapasztalom, h a kellő magabiztossághoz, kellő önbizalom, önismeret kell. Az meg sajnos idő, sok-sok tapasztalás, helyesen levont konzekvenciák, önfejlesztés hozza meg.

A fiatalok (tizen/huszonéves korosztály még nagyon az elején tart, főleg úgy, h nem kapnak megfelelő hátteret sem a családban, sem az oktatásban.

Szóval, elég sok összetételes ez.

#14 Sajnos ez igaz...:/

Eleve a tény, hogy mennyi elköteleződni képtelen, kapunyitási pánikos, rossz szakmát választó vagy keresgélő fiatal van... Önismereti órákra és kicsit tágabb emberismeretre lenne szükség, de már így is túl vannak terhelve szegények.:(

Miért, ha én mondjuk nem értek a programozáshoz, nem lehetek a programozók mellett magabiztos? Nem az identitásom része. Ami meg az, abban kompetens vagyok, értek hozzá, tudom a dolgom és magabiztos vagyok.

Ahhoz pedig véleményem szerint mindenkinek illik értenie, hogy milyen emberként élni, viselkedni. Egy hétköznapi szituban ez számít. Ennek mennie kellene mindenki számára, hogy ne szerencsétlenkedjen, hanem képes legyen beszélgetni, barátkozni, megfelelően és rugalmasan kezelni az embereket és a kapcsolatait. Azért kerül a gyerek kicsiként a közösségbe, meg azért kötődik többek között az anyjához/apjához is, hogy elsajátítsa ezeket a képességeket és tudjon emberek közt normálisan működni, ne egy idegen fajként tekintsen rájuk, akik között csak túlélni lehet szemlesütve, zabszemmel a fenekében.

Ha jók az alapok, akkor jellemző. Ha nem, akkor nem. Az élet minden területén nagyon kevés ember magabiztos.

Ha a mai férfiak alatt a huszonéves fiatalokat érted, akkor óriási köztük a verseny és sokukon érezni a nyomást. Legyen lakás, meló. Ha párkapcsolatok terén lemaradnak, akkor azt már bukták egy egész életre. Közben a szociális élet többi területén is ott van folyamatosan, hogy bulizni kell és hasonló dolgok. Ha rossz a családi háttér, óriási hátrány. Ha rossz az anyagi háttér, minimum 10 év hátrány. Így elég nehéz magabiztosnak lenni, mert az égvilágon semmiféle pozitív visszacsatolást nem kap egy részük.

#9-essel nagyon egyetértek! Van 1-2 dolog, amivel kapcsolatban tényleg jókat mondok és utólag mindig kiderül, hogy igazam volt. Mégis, amikor ezekről a dolgokról beszélek, akkor szinte mindig megkapom, hogy milyen nagyképű vagyok és ne képzeljem azt, hogy mindent tudok. Nem képzelem, hogy mindent tudok, de amihez értek, ahhoz értek. Amihez nem értek, abban nem szólok bele olyan szinten, hanem kérdezek.

A megjátszott szerénység is vicces. Részemről fura, amikor megdicsérek egy nőt (akár barát, akár komolyabb) és 10-ből 1 köszöni meg normálisan. 9 nekiáll megmagyarázni, hogy az nem jó vagy nem szép.

Ami még számomra teljesen érthetetlen, amikor az emberek azt tanácsolják random mindenkinek, hogy legyen önbizalmad. Épp lent vagy a mélyben, semmi fontosat nem tudsz felmutatni és odaáll eléd egy ember, aki bele sem lát a helyzetedbe és ennyit mond: Legyen önbizalmad. Ebben a kategóriában is rengeteg kérdésnél ennyit tudnak tanácsolni annak, aki kapott 100 visszautasítást. Számomra ez érthetetlen.