Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ha sok nő azt vallja, hogy nem menne el vadidegennel randizni vagy nem ismerkedne vele, akkor mi a megoldás?
Egy válasz inspirálta a kérdésemet. Idézem:
"Őszintén én sose értettem ezt az "első látásra" dolgot. Sose voltam vadidegennel randizni. Mindig olyan párjaim voltak, akiket már előtte ismertem, akikkel barátok voltunk..."
Nekem ez furcsa. Azok a férfiak, akik a munkahelyi körülményeik miatt (csak férfi kollégák stb.) vagy a szerény szociális életük (nem biztos, hogy önhibából > pl. elköltöznek haverok/barátok, szétszéled munka, iskola miatt a korábbi társaság) következményeként nem tartoznak nagyobb/semmilyen társaság(ok)hoz, lehúzhatják a rolót ismerkedés ügyben?
Nekem már voltak barátnőim, de sosem úgy jött össze, hogy ismerős ismerősének az ismerőse alapon vagy baráti társaságból, esetleg direktben leszólítottam őket az utcán, mint egy térkövező munkás vagy valami jól fésült selyemfiú.
A felsőoktatásban közös óra keretén ismertem meg első barátnőmet először idegenként ugye, illetve volt, hogy neten egy fórum oldalon kezdünk beszélgetni vadidegenként, aztán megesett olyan is, hogy (bár sosem voltam híve) odamentem egy retrofesztiválon a nőhöz, próba cseresznye alapon és összejött. Bár mindezek kimerítik a vadidegen fogalmát. Tehát 3-ból 3 barátnő vadidegenként lett összehozva.
Szóval a fő kérdésem: ennek ellenére miért van az, hogy akiket ismerek, azoknak 90%-a úgy jött össze a párjával, hogy "muszáj" volt már korábbról ismerniük valahonnan vagy valaki által? Ezt vallják.
Csomó helyen azt tapasztalom, lehetetlen elképzelni azt a nőknek, hogy egy ismeretlen férfival ismerkedjenek, amikor nekünk férfiaknak nem elképzelhetetlen ez.
Gondolom azért van ez, hogy leinformálható legyen a pasas? Ezzel az erővel a nők sem sértődhetnének meg azon, ha mi is körbeszimatoljuk a múltjukat ilyen téren.
Kort is és nemet is írjatok!
A nők így szűrik ki a selejtet. Aki egy költözés után, elszakadva a régi kis osztálytársaitól, nem képes új baráti kört kialakítani, az egy szociálisan analfabéta férfi, ami alacsonyabb értéket és rossz kommunikációs képességet, rossz genetikát hordoz. Akik csak férfi munkahelyen dolgoznak szintén, akik nem képesek eljárni ismerkedni, vagy ismerőseik által megismerkedni és bekerülni más baráti körökbe, és csak a kocka kollégáival tudnak emberi kapcsolatot ápolni, azok szintén szociálisan analfabéták.
Ha megnézed azokat a férfiakat, akik már tini koruktól sikeresek a nőknél, és mindig szép barátnőjük volt, kivétel nélkül rendkívül szociális, társasági emberek, szervező típusok, könnyen szocializálódnak, elfogadottak és középpontúak egy társaságban. Ezek a szociális és kommunikációs értékek nagyon sokat számítanak.
Szerintem nem látod jól a dolgot #1-es:
a fizikai körülmények is meghatározók abban, hogy új baráti társaságot alakíthass ki. Pl. tegyük fel, sokat dolgozik valaki, arra sincs ideje és energiája, hogy eljárjon kiállításokra, előadásokra, koncertekre, bulikba, bármilyen hobbi szakkörre, könyvtárba stb. már meg van lőve. Az élőhely sem mindegy, van, aki faluhelyen él, esetleg kisvárosban, ahol a korosztályában már nincsenek emberek, mert elmentek külföldre vagy Budapestre vagy olyan más helyre, ahol jobb életet élhetnek, de mondjuk ezt az embert ideköti a munkája, esetleg beteg rokona, akármi, ami miatt nem könnyen hagyhatja el a helyet. Ő mit csináljon?
Miért jelentene rossz kommunikációt az, ha valaki introvertált ember és gondjai vannak a nyitással? Ismerek egy vagon embert, akik tök érdekes személyiségek, nagyon jól lehet velük beszélgetni bármiről, de képtelenek megnyitni egy társalgást idegennel. Miután valamiképp belekerülnek a kommunikációba, már lazán megy nekik, csak nyitási gondjaik vannak. A nők között is vannak szép számmal ilyenek. Genetikának ehhez semmi köze.
A szociális személyiség miért kéne, hogy azt jelentse, minden hétvégén társaságban mozogjon, kukac legyen a fenekében, hogy állandóan menjen, mozogjon, ha valaki egyszerűen nem igényli ezt? Ettől még akadnak párjaik az ilyen embereknek is, csak mint írtam, valami nagy szerencse miatt jöttek össze velük ismerősön keresztül, akármilyen rendezvényen, mondjuk ahova 1 évben 1x mennek el. De mi van, ha mások nem ilyen szerencsések? Szerintem nem kell központban lennie egy embernek ahhoz, hogy legyen sikere a másik nemnél. Szép is lenne, akkor ezzel az erővel nem lenne a világ lakosságának jó részének partnere, nem hiszem, hogy olyan sokan vannak, akik teljesen pro-k a szociális skilleket tekintve és nem hinném, hogy extrovertált a társadalom nagyobb hányada.
Egyes nők várják a sültgalambot és nem is veszik észre, hogy semmit sem tesznek azért, hogy legyen pasijuk. Ők jellemzően 1-2 ilyen év után vagy rájönnek, hogy valamit rosszul csinálnak, vagy elkezdik mantrázni, hogy nincs normális férfi.
A másik kategóriát ostromolják a férfiak élőben is, szóval felesleges vadidegenekkel ismerkedniük.
Az #1-es pedig nem írt alaptalan dolgot, még ha logikusan meg is cáfoltad. De a társkeresés nem a logikán alapszik, hanem a vonzalmon. Volt olyan felmérés, ahol a társkereső appra felpakoltak embereket úgy, hogy szociálisnak tűnjenek (ismerősökkel voltak) és úgy, hogy nem (egyedül voltak a képeken). Az első esetben jelentősen több nőnek jöttek be.
Ertelmes ervelesek ebben a topicban. El se hiszem.
Tarskereses, evolucio, ha nem alkalmazkodsz kipusztulsz, de ez a kutyat nem fogja erdekelni, sajnos. Az elet kegyetlen. Mert teljes mertekben igazad van ha rossz a logiszika, pl. Kisvaros ahol egy beteg rokon miatt kell maradnod, azzal jocskan lecsokkennek a lehetosegek.
En azt gondolom, hogy fel kell allitanod egy prioritast, mi a fontosabb. Dolgozhatsz 100 ora /het, s akkor sok penzed lesz de semmi idod ismerkedni. Most pl nekem is ez van, nem ismerkedek, mert nincs idom elmenni randira, par honap s vege a sulinak, akkor meg egyfolytaban ismerkedni fogok menni. Nem mindig lakik jol a kecske s marad meg a kaposzta.
Masik, irtad, hogy a baratok, jol elbeszelgetnek tarssasagon belul, de a megnyitassal vannak gondok. Akkor viszont szocialisan kepzettek egy normalis szinten. A megnyitast meg lehet gyakorolni, akarhanyszor. S hidd el bele lehet jonni, hogy az ember csak kicsit izguljon, mikor oda kell menni, sok visszautasitas, kiöli az erzelmeket, plussz nagyon ritka az, hogy csunyan utasit vissza egy no, szoval. Csinalni kell s nem sirni.
A legtobb no nem fog megnyitni, se jeleket kuldeni.
A kerdesedre a valasz a kedvenc peldammal mind itt hangzott el :
- nem ismerkedek a munkahelyen, mert ciki lenne, ha beszelnenek rolunk a kollegak, meg hazi nyul..
- Nem fogok az utcan leallni, kanos pasikkal beszelgetni meg ha ugy nez ki mint Brad Pitt akkor se
- Nem azert megyek a szorakozohelyre, hogy kanos pasik felszedjenek/leszolitsanak
- Azert nem megyek el a tanctanfolyamra mert rengeteg kihezett pasi csak azert megy le, hogy vegre igazi nohoz erhessen
- A tarskeresore nem megyek mert ott, csak hazas, es kanos pasik vannak
Ne higyj soha egy nonek mint mond, a tettek nem hazudnak a szaj igen.
32F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!