Van akár itt, akár máshol olyan személy, aki hiányzik neked, de nem mered/tudod valami miatt felkeresni?

Van, és azt üzenem neki, hogy költöttem hozzá egy verset karácsonyi ajándéknak:

Veled is megkűzdök érted,

majd titokban harcolok érted,

ígérem észre se fogod venni,

magadtól fogsz engem megszeretni,

mindig ott leszek neked,

ha jól vagy, vagy rosszul, és fogom a kezed,

mikor majd mások magadra hagynak,

én akkoris szeretni foglak,

mert nekünk együtt kell lenni,

a kudarc nem a vég, fog még sikerülni,

az idő segít és a türelem,

hogy a végén majd Te is ott legyél velem,

Összehoz minket a mosoly, összehoz minket a bánat,

Jöhet bármi, közénk semmi nem állhat,

Mindig itt leszünk egymásnak, mindent megbeszélünk,

Magunkat látjuk, ha egymásra nézünk,

Egyszer ott ülünk majd egymás mellett szótlan,

És rájövünk, hogy aki számít, az ott volt, és ott van,

A csillagos ég alatt a sötét éjszakában,

Ott fekszünk a fűben egy fa árnyékában,

Szorosan, egymást átölelve, majd behúnyt szemmel érzed,

Ahogy a derekam átöleli a lábad és a térded,

És a kezedet a hajamba fúrva, könnyem letörölve,

Lelkünk összeér, és mi együtt leszünk mindörökre.

Így lesz.

Utolsó.

Ezt küldd el neki. Nagyon szép! :)

Nem mondhatom el neki, de nagyon szeretem. Csak remélni tudom hogy néha én is az eszébe jutok.

Boldog karácsonyt neked! Mindig velem vagy...

#14 Szívemből szóltál. Ugyanezt érzem, gondolom èn is.

Egy munkatàrsamról van szó. Azért nem tudom most felkeresni, mert épp a barátnőjèvel karàcsonyozik (legalàbbis gondolom).

#14 verse mellett még annyit mondanék neki, hogy döntse màr el hogy kit vàlaszt, mert ha nem engem, akkor ne flörtöljön velem, ne incselkedjen velem, ne sz.exeljen velem, ne hívjon kicsimnek, mert én az első akarok lenni, nem egy pótlék.