Családon belüli erőszak esetén miért van az hogy a bántalmazó bocsánatot kér a párjától?

#10 érdekes, sok dologban magamra ismertem, és fel véltem fedezni magamban apámat. A durva az, hogy én személy szerint megütni soha senkit gondolatban, mert tudom hogy az milyen, de amikor ideges vagyok, akkor nehéz kontrollálni bármit is amit csinálok..(gondolom ez a kontroll elvesztése azért lenne fájdalmas, mert úgy hiszi ilyenkor az agresszor, hogy gyenge, kihasználható, használható szinte már tárgyként is, mint egy darab rongy) Manapság viszont elkezdtem csinálni pont azt amit írsz, az érzelmi tudatosságot. Amikor ideges vagyok, akkor mondom magamnak, hogy most ideges vagyok, de azzal semmi nem lesz jobb, ha ráütök a laptopra, csak mert nagyon lassú, és próbálom átvinni az energiát az edzésbe. (És sokat segít, sokszor már feladom a kontrollt, csak hagyom sodorni magam) Ilyenkor úgy kell elképzelni az agresszort, legalábbis én magamat úgy képzelem el, mint egy vadállat, akit saját magam fog vissza olyan erősen amennyire erősen csak lehet attól, hogy zúzzon vagy valami olyat csináljon amit amúgy megbánnék, és soha életembe nem jutna eszembe csinálni.

A probléma az, hogy a legtöbben úgy állnak hozzá az agresszorhoz, hogy az direkt csinálja ezt, és nem látják, hogy legtöbbször orvosi segítségre szorul. Félreértés ne essék, együtt élni nem kell vele ettől és elfogadni, csak tudatni vele, hogy mi a helyzet, és esetleg utat mutatni neki.