Miért a kislányos nőkért vannak oda a pasik?

Belsőre is, külsőre is. Az tetszik nekik, aki játssza az agyát, hangosan röhög, szórakozik velük, nem tudja, mit akar, és olyan kis könnyen elnyomható kislány. Egy határozott nő, vagy akinek vannak messzemenő jövőbeli tervei, vagy érettebb a humora, az érdeklődése, vagy az érzelmei nem csaponganak úgy, az már inkább ijesztő, meg "egy huszonéves lánynak az a dolga, hogy kiélje magát, ki gondol még ilyenkor házasságra meg karrierre".

És nem is annyira a belső, hanem a külső terén tapasztalom ezt. A kerek mell és fenék, a nőoes alak az "olyan pornós", meg nem tetszik, meg aki kicsit formás, az már egy lóseggű izé... Izmos véletlenül sem legyen a nő, 160 fölé ne nagyon érjen, és akiket nagyon szeretnek, azok ezek a futópadon nevelkedett löttyedt fenekű kardiobabák, akiknek arasznyi rés van a két lába között, meg pálcika a karja, és nem tudom, mit csinál a teremben, de hogy 2 kilónál többel nem dolgozott még, az biztos.

Nem tudom megérteni, miért jó vagy miért szexi valakinek, ha ilyen kis törékeny, jellegtelen kislányoknak udvarolgat. Nem, nem nőknek, szabályosan kislányoknak. Utoljára így 12 éves koromban néztem ki, és akkor volt nagyjából ilyen hozzáállásom a dolgokhoz (a napi szexet és bulikát leszámítva, ami jellemző ma). És nem, nem tizenévesekről beszélek most, hanem 20-25 éves felnőttekről.

Hát azt elhiszem, hogy egy ilyen ideálnak valóban 25 éves korig felel meg egy nő, "utána csak öregszik"(=felnő jobb esetben) -ahogy azt mondogatják... De egyszerűen túl erősnek és túl öregnek érzem magam ehhez, pedig csak 21 vagyok. Ha ez az ideál, inkább nem akarok vonzó lenni.