Gyakran látok családokat ahol 35-45évesek a szülők de egyikük (általában a nő de sokszor a férfi) nagyon igénytelen stílustalan nem ad magára. Szerintetek ő az esküvő előtt is ilyen volt?

Szállj fel egy random faluba tartó buszra,az ország bármely pontján és meglátod,hogy az átlag magyar pasi már fiatalon halál igénytelen.

Szerinted miért akkor akartam volna eredetileg párkapcsolatot,ha már nyugatra költöztem? Nem, nem azért,hogy eltartsanak.

Ennek sok oka lehet, hisz azért gyereket felnevelni, háztartást vezetni sokszor nem könnyű - igaz, ez nem indok, hogy elhanyagoljuk a külsőnket.

Volt párom, aki annyira elengedte magát a kapcsolat elején, nagy borostája lett, meg tényleg borualmasan tudott festeni. Nem csak én vettem észre, hanem mások is, így szóltam neki, miért van. Nem azért volt, mert negatívan hatottam volna rá, egyszerűen “mellettem tökéletesnek érezte magát”.

Férfiaknál általában azért van ez, mert inkább a családdal törődnek, mintsem magukkal, és nem nagyon szeretnek vasarolni(: (bezzeg a hobbijukra simán költenek tízezreket (,:

A gyerek nem indok. Nyilvan ha nem egy nyugis gyerek ,akkor nehéz adni a külsőre az elején. De sokaknál azt látom ,hogy még hajat se képes mosni ,meg nagymama ruhákban jás.

Meg meghizik kb 15kilo plusz. Aztan csodákszik ,hogy a férje elhidegül tőle.

N25

Már nem azért, de egy olyan pár, akik fejenként kb nettó 130 ezret keresnek, bevállalnak egy gyereket, akkor inkább a gyerekre költik azt a pénzt, semmint arra, hogy ők (a két szülő) tiptopp ruhákba járjanak. Mert akkor már a gyerek az első és csak utána a szülők.

De sebaj, majd ha lesz gyereked, akkor majd megtanulsz lemondani dolgokról a gyereked javára!!!

Egyébként miért foglalkozol másokkal? A te életedben minden 100%-ban rendben van?

És mi közöd hozzá, hogy ki miben járkál?

Mindenki azt vesz magára, amit akar!

#6 szerintem joga van bármit kérdezni. Ahelyett hogy továbbmentél volna a kérdésen, inkább ingerled a másikat (is)..

persze, első a gyerek. De mi sem voltunk mindig fényes anyagi helyzetekben, a szüleim megis adtak/adnak az igényességre, a tisztaságra, még ha nem is tizenezres dolgaik vannak.

És itt a kérdező nem a pénztárcàk vastagságára, a ruhák céduláján való összegre szeretett volna kitérni..

Nem nagyon jellemző. Általában az emberek a kapcsolatban engedik el magukat nevetségesen, vagy mikor sokadika van. Nekem is volt olyan 3-4 hónapom, mikor egyszerűen a fürdéssel is sietni kellett, annyira el voltam havazva, és nem fogok egy végigmelózott éjszaka után kifutóra illően kimázolni magam meg minden, hanem megyek a dolgokra, aztán aki ahogy lát. Ha van gyerek, az még dob egyet a helyzeten.

És arról ne is beszéljünk, hogy 45 felé már beleszólnak a hormonok is, a kor előrehaladtával lassul az anyagcsere, az amúgy is ellustulóban lévő emberek többet szednek magukra, a stressz miatt általában többet is esznek... És alapvetően a család egy kényelmes terep, nem érzi a sürgetést mindenki, hogy bárkinek tetsszen, elvégre is, minden, amit akart, az kb ott van neki. Más kérdés, hogy ezt nem mindig lehet így fenntartani, és lehet, hogy a másik félnek sem esik jól, hogy valaki nem olyan összeszedett, mint mikor egymásba szerettek.

DE! És hadd emeljem ezt ki, én sem hagynám ott a párom azért, mert elhanyagolja magát. Mert szeretem, mert van közös múltunk, mert mint ember, még mindig ugyanolyan. Szerencsére nálunk nincs ilyen gond, mindketten általában igyekszünk szexinek tűnni a másik szemében 10 év házasság után is, de azért az élet nem abból áll, hogy az ember jól nézzen ki 0-24. Azt viszont kiemelném, hogy ha valakit igénytelenül ismerek meg, sosem alakul ki valószínűleg semmi iránta bennem... Ez olyan, mint amit sok férfi ismerősömtől hallok, egy teltebb, szingli nőre tett megjegyzésként: "most is ekkora, mi lesz majd, ha szül?"... Ez is ilyen. Aki fiatal szingliként sem képes adni magára, abban nem sokat látnak. Senki sem reménykedik abban, hogy majd összekapja magát.