A divathoz való érzék számotokra mennyiben függ össze a partner kereséssel?

A saját megjelenésem fontos, pontosabban az, hogy harmonikus, hozzám illő, engem tükröző legyen. Nem vagyok nagy piperkőc, sminkelni is ritkán szoktam, de a színek és formák összhangja fontos nekem. Ezzel együtt nem érdekel, hogy épp mi a divat. Persze feltűnik, ha valamit rám akarnak erőltetni (pl. most épp az asztalláb sarkú cipőket), csak épp nem érzem kötelezőnek hordani.

A pártalálással nem voltak kifejezett gondjaim, de nem tudom, van-e összefüggés a fentiekkel.

Nekem fontos, hogy a megjelenésem a személyiségemet tükrözze, szeretném, ha kívülről is látszana, milyen vagyok.

Alkalomhoz illően öltözök, a ruháim kellően visszafogottak, jól állnak rajtam, előnyösek és abszolút tükröznek engem.

Ugyanígy a körmeim, a testem, a szemöldököm, és az arcom is illik hozzám. Jól érzem magam a bőrömben emiatt, szerintem is rendkívül fontos, hogy az ember megjelenése tükrözze a személyiségét, hisz ez adja az első benyomást mind az életben, mind neten.

Ezért nem is ismerkedek olyanokkal, akik kiírják, hogy "ne ítélj kép alapján"

Még annyit, hogy nekem nincs bajom a divattal. Nem vagyok sziklaszilárd jellem, mértékkel hajlandó vagyok kompromisszumokra, így vannak divatos ruháim is.

Nekem nem tetszenek a mostani nadrágok, amik olyanok, mint egy zsák derékban megkötve alaktalan feneket formálva, de a gigacipők nem zavarnak, ez belefér.

Mi a divat? Az hogy mások mondják meg neked hogy öltözködj, hol és mennyiért vásárolj, hogy fésüld a hajad.

K-vára leszrom hogy mi a divat! Azt veszem fel ami illik hozzám és amiben jól érzem magam.

Aki divatmajom annak szerintem semmi egyéni stilusa nincs, de egy önálló gondolata sem.

Márpedig én baromira teszek rá. Párommal mikor először találkoztunk munkásruhában volt. Abszolút nem érdekelt. Az meg, hogy a haja merre van valakinek fésülve hát istenem kit érdekel? Utálom a piperkőc pasikat, meg akik divatolnak. Legyen ápolt és annyi.

Egy érdekes sztori. 2 éve úgy volt, hogy a szilvesztert otthon töltjük párommal náluk. Szóval én így is készültem, melegítő nadrág, semmi smink, hajamhoz nem nyúltam. Aztán mégis csak az lett a dologból, hogy addig zaklattak minket az ismerősök egy bulival, hogy végül el is mentünk. Se váltó ruha, se smink nem volt nálam. De én halál komolyan megmondom neked, hogy engem ennyire pasik még nem rajongtak körbe. Pedig rohangált körülöttem jó pár miniszoknyás, magassarkús, kisminkelt cicababa. Mégsem kellettek egyik pasinak sem. Azóta volt még egy hasonló eset, mikor konkrétan barátom pulóverében mentem le, ugyan ezt a reakciót kaptam, meg a "végre egy normális nő" stb kommenteket.