Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Társkeresési problémák » Hogyan lehetne újra elfogadtat...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Hogyan lehetne újra elfogadtatni magammal a magányt?

Figyelt kérdés

28/F vagyok. 22 évesen kezdtem ismerkedni, addig igazából nem foglalkoztatott a téma, stréber voltam, időm sem volt rá. Addig azt gondoltam, ha elkezdeném az ismerkedést, úgyis összejönne.

Az elmúlt 6 év alatt összesen 7 lánnyal jött össze 1-2 hónapos csókváltásos valami (teltebbektől kezdve a vékonyabb, szinte modellalkatú nőkig). Ne értsetek félre, van önbizalmam annyira, hogy tudjam, ha például 2-3 hónapig próbálkozok, akkor a harmadik hónap végére mondjuk lesz 1 olyan, akivel jó is a beszélgetés, lesz is belőle találkozás és csók. De innentől nem megy. Egyik pillanatról a másikra azt veszem észre, hogy alig válaszol, majd meghal az egész. És semmit sem lehet már ilyenkor tenni. Ha én csendben maradok, ő is úgy marad, ha felemlegetem, hogy mi történik, akkor csak én leszek a szemét. És mivel az elmúlt 7-nél mindig pontosan ez történt, nincs kedvem megint egy újabbal ismerkedni. Már belefáradtam. Minden ilyen után még dolgozni is nehéz és az életkedvem is elmegy szinte.


De én már nem akarom ezt megérteni, meg megoldani. Ez az én személyiségemmel valahogy nem megy jobban. De nem akarok már bosszankodni ezen. El akarom terelni a figyelmemet. Azt szokták még erre mondani, hogy nem kell erőltetni, "majd jön", ami nyilván fordított esetben működne, ha nő lennék, de ahhoz mondjuk minimum 2x ekkorának kéne lennem és kigyúrtnak, hogy a nők jöjjenek oda hozzám.


Szóval a lényeg, hogy addig semmi bajom nem volt, amíg 22 éves koromtól meg nem tapasztaltam ezt a folyamatos visszautasítást és kiegyensúlyozottabb voltam addig, amíg ezt el sem kezdtem. Hogyan lehetne valahogy visszaállni abba az állapotba, hogy ne érdekeljen az ismerkedés? Azt már csak félig komolyan, félig viccesen kérdezem, hogy van erre valami gyógyszer, ami ezt az ösztönt visszaszorítja?



2017. okt. 13. 00:47
 1/5 anonim ***** válasza:

Nincs rá gyógyszer. Az ember alapösztöne a szaporodás, a családalapítás. Ezen nem tudsz változtatni.

Én 29 éves vagyok, már évekkel ezelőtt feladtam az esélyét, hogy valaha is boldog legyek. Nem feltétlenül a nőket hibáztatom, de attól függetlenül szerintem bennük is van hiba, ha nem érdekeltem őket annyira.

Én nagyon antiszociális vagyok, egész életembe az voltam.

Nekem nem volt az életem a bulizás, a szórakozás; hogy haverokkal járjak ide-oda.

Aztán meg sosem volt egészséges önbizalmam sem, sosem néztem ki túl jól. Túl átlagos vagyok.

Úgy érzem, hogy a mai lányok többségének nem igen kell a nagyon átlagos férfi.

Legalább is javallom, hogy ne 20 évesekkel kezdj.

Ha igazán barátnőt akarsz, keress a 33-35 évesek között.

Ők már nem válogatnak annyira és tudják, hogy mit akarnak.

Vannak olyanok, akik nem mondanának nemet egy dolgozó, fiatalabb hapsinak. Remélem segítettem.

Bár én már tényleg feladtam az egészet :/.

2017. okt. 13. 01:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 A kérdező kommentje:
Hát... igen, egy hónapig nem mondanának nemet. Majd utána.
2017. okt. 13. 01:10
 3/5 anonim ***** válasza:

Szerintem azt a részt kellene alaposabban megvizsgálni, hogy min bukhat el pár hónap után a dolog. Nem lehet hogy nem tudod magasabb szintre emelni a kapcsolatot? Vagy lehet hogy alábbhagy a lelkesedésed, a vágyad? Miért nem viszed ágyba őket? Ennyi idő már bőven elég kellene lennie ehhez. A köteléket folyamatosan erősíteni kell, és egy idő után a szex az ami ezt meg kell hogy valósítsa.

Bocs, tudom a kérdésed valójában nem erre irányul hanem a korábbi harmóniához való visszatalálásra, de ez is nyitott azért.

Válaszolok is azért az eredetire. Szerintem az kell hozzá hogy újra el tuj merülni azokban a hivatásokban amik kitöltötték a mindennapjaidat. Korábban ez a tanulás volt, most a munkának vagy hobbinak kellene ezt átvennie. Kérdés hogy ez megvan e. Van e elég kihívás, kaland, fwledat, érdekesség stb. A munkádban vagy a hobbidban. Tartok tőle hogy nem biztos. Ehhez kellene visszatalálnod az elmélyült, szenvedélyes hivatás gyakorláshoz.

2017. okt. 13. 01:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/5 anonim ***** válasza:

Utolsónak igaza van, ütni kell a vasat amíg meleg. Egy felnőttek közötti ismerkedésnél, ha tudjátok, hogy ez már konkrét randi, 1-2 hónap bőven elég idő.


Ha megvan az összhang, jók a beszélgetések, a lány keresi a társaságod, engedi a csókot, akkor ott tovább kell lépni. Kimondod, hogy szerinted nagyon egy hullámhosszon vagytok, és szeretnéd ha járna veled. Vagy rögtön a szex felé mozdulsz tovább. Ha ezeken a pontokon a lány visszalép akkor tudod, hogy nem érdekelted annyira. Ha volt szex, azután még mindig felszívódhat persze, de ha rábólintott arra, hogy járjatok, akkor minimum egy "bocs, de mégse" jellegű kijelentést megejt ha meggondolta magát.


Ez, hogy csak így kihűl a kapcsolat és eltünedeznek, akkor a legesélyesebb, ha nem tudják hányadán is állnak veled. Ültök a langyos vízben, a lány már mozdulna tovább, de nem tudja te mit gondolsz, és végül arra jut, hogy bizonyára nem érdekel téged annyira. Vagy mivel nem tusztáztátok, hogy már jártok vagy sem, közben másokkal is ismerkedik még, és a másik rámenősebb és lecsapja a kezedről.

2017. okt. 13. 05:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/5 anonim ***** válasza:

"Ha igazán barátnőt akarsz, keress a 33-35 évesek között.

Ők már nem válogatnak annyira és tudják, hogy mit akarnak. "



tudják. minket nem.

2017. okt. 13. 09:38
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!