Inkább a magány, mint egy rossz/szürke kapcsolat?

Az egyedüllét nem feltétlenül magány. Egyedül vagyok, elváltam, ha jönne valaki, akkor annak örülnék...de nem fektetek túl nagy energiát a dologba, mert én így is jól érzem magam. Persze,hiányzik az intimitás, romantika...de én képtelen lennék még egyszer egy szürke kapcsolatban élni, hisz azért (is) váltam el. Vagyis valóban az intimitás és romantika hiányzik, nem a társas magány, meg az együtt szenvedés.

n 40

a magany egy undorito dolog, az ember testet es lelket is megbetegiti. en mar csak tudom, mert tarsfuggo vagyok... megse volt meg egy kapcsolatom se. lehetett volna, de szerelem nelkul nem kell, azt meg k va nehez talalni. :/ en valoban az igazi TARSra vagyok, nem dugopajtira, a masik is hiaba szeret engem, ha en nem ugy szeretem...akkor max tenyleg csak a szex lehet jo, de igazan az se, mert ha olyan er hozzam, akit nem szeretek, egy ido utan kenyelmetlen. nem rogton, de hogy allandoan vele legyek...hat inkabb nem. szoval inkabb a magany, mint a tarsas magany, de mindketto sz r.

19/L

a magány lelkileg felemészti az embert, a rossz párkapcsolatban is simán lehet magányos az ember

inkább jobb EGYEDÜL lenni (nem magányos!), mint egy rossz kapcsolatban

egy rossz kapcsolatot helyre kell hozni, sajnos én az exek oldaláról ilyen téren eléggé befürödtem, mert az a mentalitás, ha felhozom, hogy ez meg az nem jó, akkor jönnek a "akkor minek vagyunk együtt" "nem illünk egymáshoz" "akkor szakítsunk" ... mondatok.

a másik gond meg ha nem merik a problémákat felhozni, sajnos ez is tönkretette egy korábbi kapcsolatomat, azt hittem sokkal jobb a kapcsolat, aztán kiderült, hogy a problémákat baromira nem mondta el a kedves...

Én úgy vagyok vele, hogy egy kapcsolatot rendbe kell hozni, mindkét félnek tenni azért, hogy jó legyen, boldogok legyenek. Viszont ha a másik többszörös próbálkozás után sem hajlandó tenni ezért, akkor tényleg jobb egyedül lenni, mint egy ilyen emberrel.

Ez nem kérdés, milliószor inkább az egyedüllét (ami szvsz nem egyenlő magánnyal, de ha azzal jár, akkor is), mint egy rossz kapcsolat. Évekig voltam egyedül két kapcsolat között, imádtam, egyáltalán nem volt üres az életem, nem az határoz meg, hogy van-e valakim vagy sem.

A kapcsolatfüggőség a gyenge, gyáva, önbecsülés nélküli embereknek való, nekem nem.

Nyilván inkább egyedül vagyok, mint egy érzelmileg felőrlő, kínlódós kapcsolatban.

Hál istennek jól elvagyok magamban is, szeretem magam, nem okoz nehézséget akár az időm legtöbb részét magammal tölteni. Boldoggá tudom tenni magam, ki tudom elégíteni magam, meg tudom magamnak venni a vacsorát, élvezem a saját társaságomat, bele tudok nézni a tükörbe, és szeretni azt, amit látok, tehát számomra egy rossz, lehúzós kapcsolat nem is opció.

Vagy jó kapcsolat, vagy semmilyen, különben az egésznek semmi értelme. Egy rossz kapcsolat nem tesz pluszt az életemhez. Szóval nem is kérdés, hogy ha nem működik, akkor inkább az egyedüllétet választom.