Mi lehet a baj velem, ha nincsenek irreális elvárásaim?

Lány vagyok, előre leszögezem, hogy egyáltalán nincsenek nagy elvárásaim a férfiak felé, nem vagyok válogatós, nagyon sok ember felkeltette már a figyelmemet. Szóval biztos nem az a probléma, hogy csak a macsó, gazdag pasikra bukok, akiknek meg én nem jövök be.

A fiúk akik tetszenek, általában teljesen átlagosak, velem egyidősek (pluszmínusz 2-3 év).

Én kedves, nyílt, mosolygós, elvileg érdekes, elvileg okos és elvileg csinos, szép lány vagyok. Mégis valamiért SOSEM jön össze azokkal a fiúkkal, akiket kinézek magamnak. Pedig egyikük sem "jobb" nálam, persze, nem is rosszabbak. Elég idétlenül hangzik ez, de szerintem érthető, amire gondolok.

Még a bulikban sem szólít le soha senki, csak max ha nagyon részegek.

Ebben a hónapban két eset is történt. Az egyik srácot már tavasz óta ismrem, azóta próbáltam, hátha. Meg is csókolt 2x, aztán random benyögte, hogy én csak barátnak...

A másik srácot nem rég ismertem meg, ő meg rám sem néz kb., pedig tényleg nem vagyok ronda, sőt amióta edzem, azóta még önbizalmam is van (persze nem vagyok beképzelt, tudom, hogy így is rettenetesen messze vagyok a tökéletestől, csak már nem hányok a tükörképemtől).

Valahogy sehogyan sem sikerül felhívni magamra a kiszemelt fiúk figyelmét. Még egy randiig sem jutok el a legtöbbel, pedig tényleg nem vagyok válogatós. Rossz hírem sincs (eddig egy barátom volt csak), bunkó sem vagyk, "haverlány" stílus sem vagyok.

Így látatlanban mit gondoltok, mi lehet a baj velem? Mit tudtok elképzelni, ami ilyet válthat ki a férfiakból?

(21 éves vagyok.)