Pártalálásban sikertelenek! Éreztette veletek valaha valaki valahogy, hogy egyedülállóként kevesebbek vagytok?

Miért/miben lenne kevesebb az, aki egyedülálló?Ugyanolyan értékes ember, vagy kevésbé értékes, mint az, aki párkapcsolatban él.

Sikereket érhetsz el a munkádban, lehet baráti köröd, és örökké úgysem maradsz egyedül.

Ha olyan társaságba mész ahol mindenki párban van, az lehet kellemetlen számodra, de ha az, akkor igyekezz elkerülni az ilyen helyzeteket.

Manapság már az is természetes,hogy azok akik párban élnek nem a párukkal mennek el a rendezvényekre, társaságba, utazásokra.

Egyik amikor a testvérem az aki megállás nélkül minden találkozásunkkor említi hogy mikor lesz már valakim, meg hol a csajom, meg tesz megjegyzéseket hogy szerinte 25 évesen már illene egy nőt hazavinnem, szinte csak emiatt néz le, de nem értem miért, amikor ő sem különb mint én, mert ő neki élete első párkapcsolata 24 éves korába lett, illetve 28 évesen ment férjhez a második párjához.

Aztán egy másik eset hogy egy munkatársnőmmel beszélgettünk egy másik kollégámról és tett róla gy kijelentést hogy "ő 35 évesen azt sem tudja mi az hogy asszony, meg szerinte soha sem volt senkije" és ezt elég lenézően közölte amiből azt vettem le hogy valamilyen szinten engem is lenéz hogy nincs párom, pedig az élet minden más területén elég jól állok a dolgaimmal és inkább arra koncentrálok hogy legyen hol laknom, legyen mit ennem stb... amikor ő például férnél van de annyira felelőtlen hogy eléggé elcseszte az életét és mindhárom örökölt házát elbukta és így is csak albérletben tudnak élni. A saját lányát is lenézi aki 21 évesen egy pasival sem volt még együtt életében. A fiáról is mondott dolgokat hogy 17 évesen tisztára béna a csajozásban és ő ezt szégyennek érzi.