Hogy lesz nekem valaha is barátnőm? 20f

Mindig ugyanaz a mese, haverokkal elmegyünk valahova, megiszunk,megeszünk valamit,szórakozunk, nevetgélünk a mi kis zárt társaságunkba és ennyi megyünk haza.Aztán itthon ülök neten keresgélem a csajokat,fele nem ír vissza, fele nem normális, sokszor volt tali is és nem történt semmi.Elveszítettem azokat akikkel hónapokig chateltem.Egy lányba nagyon szerelmes voltam régen,neteztünk sokáig aztán tali de akkor nagyon ronda voltam meg még önbizalomhiányosabb.Megőrültem érte,majd bele haltam,életem legnagyobb depresszióját éltem át.Mikor annyira szereted hogy mindent megadnál neki és az ő válasza csak az hogy nem.Évek óta barátnőre vágyom mindig közel állok a kapcsolathoz,egyéjszakás kalandhoz és valami mindig elrontja.Azt mondják keveset próbálkozom, nem vagyok túl kommunikatív. Sokkal könnyebben szerzek haverokat,mint barátnőket. Miért érzem azt hogy nagyon de nagyon meg kell erőltetnem magamat hogy próbálkozzak lányoknál? és hogy nekem iszonyat nehéz a csajozás? Amikor egy lánynál szeretnék próbálkozni mindig azt érzem hogy meg kell feleljek neki,tökéletesnek kell lennem előtte és ezért abbamarad,inkább meg se próbálom.Nehezen kezdek beszélgetni lánnyal nagy megfelelési kényszerem van, minden szavam erőltetés, félek hogy valamit mondok amit nem szabadna.Nincs tapasztalatom miket szabad meg miket nem. Elég egy kis hiba és annyi volt. Nekem az elutasítás egy hatalmas pofon.Sok olyan ember van aki elveszít egy lányt és azt mondja, áh majd jön másik. Nekem az elviselhetetlen,mivel egyet sem birok találni nem hogy majd másikat. Meg 20 éves fejjel közöm nem volt lányhoz, csak taperolás és közel álltam csókhoz ennyi,de soha nem történik meg.Most facebookon bejelöltem sok idegen lányt rájuk írni merek de érzem azt hogy túl hülyének néznéneklehet.A személyiségemhez képest imádok bulizni,rendszeresen,de soha nem érek el semmit.Társaságban nem akarok csajozni mert féltékenységből "megölök" valakit. Multkor 3 an egy csajra mentünk. A másik 2 meg jobban ismeri és sokat beszélnek vele.Csak felidegesítem magam.Arra szeretném legjobban rávenni magam hogy bárhol,bármilyen körülmények között idegen csajokat leszólítsak.De nem megy , vagy 5 éve próbálom rávenni magam és csak nagyon kevésszer sikerült. De legszivesebben naponta vagy 200 emberhez odamennék csak úgy ismerkedni. Havonta ha odamegyek 1-2 lányhoz az a max,szépkevés.De annyira idiótának érzem magam amikor oda próbálok menni.Valahogy úgy kell hogy ne lássák le rólam hogy egy kiéhezett 20 éves kamasz vagyok.De ez nálam elég nehéz, gyors lényegre térek, lehet ez a baj. Mi az ötletetek hogyan kéne nekem barátnőt találni? Érzem hogy múlik az életem,a fiatalságom, nem éltem ki magam, keveset próbálkoztam,le vagyok maradva,sok módon próbálkoztam , eddig semmi nem jött össze. Milyen ötleteket mondanátok? Hogyan kéne nekem barátnőt találni?