Sok nő bajban lesz ugyanis sok olyan férfi van aki a nők 95 százalékának nem kell?

Ha van annyi eszük azoknak a férfiaknak, akkor rájönnek, hogy azzal az életvitellel, mentalitással nem kellenek senkinek, ezért hozzá fognak változni, feltéve, ha nem akarnak egyedül megöregedni.

Hérakleitosz is megmondta "Egyetlen állandó a változás maga."

Ha egy pasi nem látja be, hogy nem kell úgy, hogy az anyuci pici fiacskája, a zsírdisznó, akkor változtat ezen. Lefogy, és leválik az anyjáról.

Minden csak tőle függ és nem a nőkön.

Most a nőknek kell rávezetni őket, hogy az ő életvitelük mennyire minősíthetetlen? Erre maguktól nem jönnek rá? Na, ez a szégyen, és nem az, hogy egy elhízott anyuci pici fiacskája.

Én nem vagyok "elhízott félénk anyuka pici fia férfi", ennek ellenére eddig 143-ból 141 elutasítás, 1 randi jött össze, ott meg kiderült a lányról (28 éves), hogy 3 gyereke van és jelenlegi párja mellől szeretne dobbantani és jelenleg is terhes.

Illetve volt egy emberke, aki meg csak nőnek hitte magát, egyébként annak is nézett ki, de mégsem. Erre meg nekem nem volt gusztusom!

Egyre ritkábban próbálkozok, a rondákhoz és átlagosokhoz már 100 visszautasítás után nem mentem oda, korábban főként itt nézelődtem, de jobban lelombozza a kedélyállapotom, mint a 10/10-ek visszautasítása és inkább a szép nőkkel barátkozom :)

1.: A kérdés eleve hibás (provokáló), mert azt sugallja, hogy a nőkkel minden rendben van, tehát tele van az ország gyönyörű, kedves, okos szingli nőkkel, akik a gonosz "elhízott félénk anyuka pici fia férfiak" miatt magányra vannak ítélve. Azért ez messze nem igaz, a másik oldalon ugyanúgy jelen van a probléma.

2.: Bár valóban vannak ilyen férfiak, de nem sok. Mivel tény, hogy 47 éves kor alatt (ha nem is túl jelentős) férfitöbblet van, ezért ez szépen ki is van kompenzálva, tehát bőven van választék a nők számára.

3.: Aki az egyik nőnek félénk, az a másiknak lehet, hogy pont szimpatikus, nem minden nő akar olyan társat, aki annyira domináns, hogy még neki is tartania kelljen tőle.

4.: Attól, hogy valakin van egy kis felesleg, meg elsőre visszahúzódónak tűnik, messze nem biztos, hogy "határozatlan anyuka pici fia tutyi mutyi férfi". Sokaknak van normális munkája, elismertek a saját területükön, építik az életüket (tehát sikeresek). Nem hagyják magukat átverni, kiállnak magukért..., csak esetleg nem a hangosabb illetve látványosabb utat választják (pl. egy koccanásos balesetnél nem kitépik a másik autó sofőrjét és ütik amíg mozog), hanem csendben, ismerve a saját jogaikat érvényesíteni tudják azokat, hozzáteszem sokszor nagyobb sikerrel, mint a nagyszájúak.

#4: "..inkább harcolnak a maradék 5%ért..": olyat, hogy felnőtt nők harcolnak egy pasiért még nem láttam (és itt most nem valamiféle iszapbirkózásra vagy cicaharcra gondolok :D). Maximum kicsit jobban kiöltöznek (vetkőznek), meg elkezdenek puffogni a konkurenciára (elmondják mindenféle szemétnek, aki mindenkivel összefekszik, mindent leszólnak, amit csinál). De hogy egy nő többet hozzon ki magából csak azért, hogy megszerezzen egy férfit egy másik nő elől, na ilyet még nem láttam.

Tegyük fel, hogy a kérdés nem egy nagy baromság. (De, az.) Szerinted mi lenne a megoldás? Érjem be egy olyannal, aki mellett nem lennék akkor sem boldogabb, mint amilyennek egyedül érzem magam, ha a fejem tetejére állok? Felejtsétek el. Tudom, mit értem el az életemben, mibe fektettem időt, energiát, pénzt, mivel kínlódtam épp eleget ahhoz, hogy élvezzem a gyümölcsét. És ennek a gyümölcse az is, hogy többet várhatok a leendő páromtól, akár ugyanazt a szintet is, amit én hoztam.

Nem mondom, hogy könnyen találok társat, évek telnek el, mire egy-egy olyan emberbe akadok, akire felfigyelek, mint férfire. És? Különc vagyok (hogy jó vagy rossz értelemben, azt nem akarom eldönteni, lényeg, hogy kevés hasonló emberről tudok), ez van, és nem zavar egyáltalán, hogy emiatt nem pottyan csak úgy az ölembe egy kapcsolat. Illetve pottyanna, de nem olyan emberrel, akivel egyáltalán akarnám.

Szerintem minden ember tartozik magának annyival, hogy tartsa magát a (jogos) elvárásaihoz. Ha rendben van az élete, nem fogja zavarni, hogy emiatt nehezebben talál párt. Gyúrjunk inkább a minőségre, kifizetődőbb, mint minden szarral összejönni.

Két opció van, ha az elvárásainak megfelelő férfit nem talál egy nő:

1: Aki krónikusan megszállottja annak a gondolatnak, hogy neki minden áron párkapcsolatban kell élnie, az "ha nincs ló, jó a szamár is" alapon majd szépen lejjebb adja az igényeit és összejön egy nagyon alacsony, félénk, határozatlan, anyuka pici fia tutyi mutyi férfival.

2: Aki meg jól el van magában is, az meg inkább egyedül marad.

"Bajban" nem lesz egyik sem, a fenti opció közül bármelyik szabadon választható. Egyik sem kötelező.

Felkelek, reggelizem, bekapcsolom a gépet... felnézek gyakorira... na, mit írnak...? "Blablaba, brühühü... férfitöbblet... brühühü..."

Na jó, mára kikapcsolom a netet.

" Aki meg jól el van magában is, az meg inkább egyedül marad. "

Nos én ezt teszem.