Mit tegyek, ha egy rakás szerencsétlenség vagyok?

A teljes magabiztossággal bulizgattam azt jelenti, hogy nem voltam félős mint essig. Nem féltem ezt, vagy azt megtenni. Régen fostam táncolni is mert féltem, hogy vajon mit gondolnak rólam. Viszont már simán csak élvezem a zenét, táncolgatok, nem törődök, hogy mit gondolhatnak rólam. Ha egy csaj gyanúsan állandóan körülöttünk botorkált, nem féltem odamenni hozzá, kicsit megmozgatni, dumálni, meg ilyenek, de áltaálban otthagytak idővel, de egyáltalán nem fájt, nyomtam tovább. És de tetszettek is ezek a csajok többnyire, és az arányok sem olyanok mint leírtad.

A mostanában kezdeményezekre meg írok egy példát, hogy zajlott a legutóbbi, kiröhögni szabad :D

Szóval konditeremben megtetszett egy lány, de arca ismerős volt, mintha a régi iskolámban láttam volna. Pont ott edzett, ahova menni szerettem volna. Odamentem, köszöntem, megkérdeztem, hogy még mennyi lesz ott neki. Jó lényegtelen duma, mondta, hogy mennyi, mondta, hogy beszállhatok amíg pihen, de mondtam, hogy megvárom, hogy végezzen. Amikor épp pihent, megkédeztem, nem-e XY a neve, mert a régi iskolából ismerős. Mondta, hogy nem, de ő is abba az iskolába járt. Kérdeztem, hogy mikor végzett, melyik osztályba járt, ő is kérdezte, hogy én melyik osztályba jártam mikor végeztem. Aztán lenyomta az utolsót, ismét beszéltünk. Kérdeztem mióta jár oda edzeni, mert korábban nem láttam, pedig emlékeznék rá, ha láttam volna. Mondta, hogy mér fél éve jár oda, de elég rendszertelenül, és mondta, hogy ő se emlékszik, hogy látott volna. Mondtam erre, hogy az nem baj, a lényeg hogy jársz. Ekkor mondtam, hogy, na én nyomom, mert különben sose végzek, mondtam, hogy jó edzést, Szia. És vége. Nem tudom, de egy ilyen 3 perces beszélgetés után én nem érzem, hogy el lehetne hívni, még korai lenne. Viszont azóta se láttam, pedig lehet, megint beszélgetnék vele valamit és ha elég sűrűn találkoznánk, idővel elhívnám valahova. De nála sem éreztem, hogy kifejezetten érdeklődne felém, kicsit félős is volt. Kellene nekem pár alkalom, hogy poénkodni is tudjak neki, és elhívjam valahova. Na ilyen pl az én próbálkozásom. Bár igazából azt se tudnám hova hívjam el ha elhívnám. Szóval én vadidegenekkel nem tudok csak úgy poénkodni. Előtte ki kell ismernem kicsit, hogy mi nála a határ, mert elég bunkósak tudnak lenni a poénjaim azoknak, akik nem értik a szarkazmust. Aztba csajt, aki az önbizalmat adta nekem, és éreztem, hogy érdeklem, pont egy ilyen bunkós poénnal sértettem meg, és elveszett az érdeklődése, pedig még bocsánatot is kértem. Na ennyi lenne, tessék egy újabb regént kaptatok :)