Egy kis szünetet kértem a lánytól, akivel ismerkedem, most felkerestem, de nem ír vissza nekem. Elrontottam vajon?

Férfiak esetében is igaz, de nálam is igaz, hogy megbäszta a fene, hogy ha ő nem biztos bennem. Nekem ímmel-ámmal nem kell még randi sem. Akkor haladjunk lassan, de lelkesen, vagy ne haladjunk sehogy, de nekem a töketlenkedés és a szerencsétlenkedés, meg a szűztyúkos "jajnemtudommitakarok" nem fér bele.

Esetedben ha én azt mondom, hogy nem tudok veled találkozni, mert az életem úgy alakult, akkor hiába szeretnélek az életembe, udvarolni meg teperni nem fogok, ha neked az írkálás nem elég addig. Ha azt mondod, hogy akkor addig ne beszéljünk, akkor az nekem instant nemet jelent.

Nem tudom, más nő vagy férfi hogy van ezzel, de magamból kiindulva csak azt tudom tanácsolni, hogy legyetek ésszerűek és következetesek. Ha akartok valakit, akkor legyetek vevők arra, hogy áthidaljatok egy ilyen helyzetet és ne szánalmas kifogásokat keressetek, ha meg nem, nem kell senkit megváratni meg ígérgetni, meg talonba tenni, sok a szuper pasi és szuper csaj, mindenki talál mást és sok olyan dologtól kíméli meg magát és a másikat, ami csak idegtépés, és ami után 80x átgondolja majd, hogy akar-e kezdeni a másik nemmel mostanában, egyáltalán komolyan venni. Legyetek logikusak, ne ilyen csapongó kis szardarabok. Én sem szórakozom, ha bizonytalan vagyok az érzelmeimben, vagy a döntésemben, az akkor egy "nem".

21L