Voltatok már őrülten, halálosan, eszeveszettül szerelmesek? Hogy éltétek meg?

Egyszer volt életemben, nem is olyan rég, életem eddigi legboldogabb 1 hónapja volt, amíg nem dobott. :D

Hát bocsi, de elég vicces kérdés. :D Amúgy szerintem nincs sima szerelem, minden szerelem eleje így feldob. A lényeg, hogy ne egy hónap után legyen vége, mint az egyik peches válaszolónak. Én az első barátommal vagyok, két éve dúl a love, az elejét pont úgy éltem meg, mint ahogy írtad fentebb. Nagy változás volt, csak rajta gondolkodtam vigyorogva, stb. Úsztam a boldogságban.

Volt ilyen,szarul aludtam,nem ettem rendesen,folyamatosan rajta járt az agyam,ha más nővel volt,megjártam a poklot lelkileg.Sajnos vagy szerencsére mi soha nem voltunk igazán együtt,csak belém törölte a lábát,aztán ment tovább.Nagyon szerettem őt évekig.Amikor az elején velem volt,az egekig emelt,a végére meg porig rombolt.Nagyon intenzíven éltem meg,talán soha nem fogok hasonlót sem érezni.

Én a jelenlegi páromnál tapasztalom igazán. Ilyenkor az ember nem tud koncentrálni semmire, csakis az imádott személy jár a fejében, sajnos én hajlamos vagyok idealizálni is az illetőt... Ám most azt kívánom, bár ne lennék szerelmes :)

Mi az hogy halálosan szerelmes valaki?Belehalt a szerelembe?Mert ha ilyen akkor az már ide biztos nem ír.:)