A modern feminizmus vagy inkább a média felületei felelősek a megváltozott párkeresési igények miatt? Vagy mitől torzul ma a fiatalok értékítélete ismerkedésnél?

Az, hogy nem Veled jönnek össze a csajok, még nem azt jelenti, hogy torz az itelokepesseguk, azt meg valahogy nem látom, hogy csak a kőgazdag mercedeszes brókereknek lenne esélyük parkeresesben, mikozben gyakorlatilag minden panellako minimálbéres pasinak osszejon elobb-utóbb a barátnő, aki kepes minimális személyiséget produkálni.

Amúgy a feminizmusra elég nehéz manapság fogni bármit is, mikor 1000 nőből jó ha 1nek van a leghalvanyabb fogalma arról, hogy mi fán terem egyáltalán, és már akkor is nagyot mondtam. Nem, ez a "a ferfi tegyen le valamit az asztalra, ha nőt akar" régi beidegzodesre vall, és nem túl haladó szellemű emberek gondolkodnak így...

Néha már a feminista fórumokon is olyan szinten egymásnak mennek a nők, hogy fogom a fejem.

Tisztán nézeteltérés halmaz már az egész, én így látom, ő úgy látja...blablabla.

Egyiknek szimpatikus a gyerek, másik gyűlöli, egyiknek szimpatikusak a férfiak, másik kiherélné mindet.

Sokan egyfajta önigazoló mentsvárat keresnek benne inkább, hogy ők eddig mindent klappolva csináltak, nem bennük van a hiba.

De nem csodálom, hogy sok nőnél kiveri a biztosítékot a feminista fórumokon is, ha gyerekekről van szó negatív értelemben.

Egyik nő így látja, másik nő úgy látja. Egyik szereti megadni a férjének a szükségleteit, másik előbb végezne magán gégemetszést, minthogy egy férfinak bármit is megcsináljon.

Én nő vagyok, de nem érzem magam feministának. Inkább csak konzervatívat modanék, aki nyitott az újdonságra bizonyos fokig.

Pl.: szeretem a régi-módi szerinti kapcsolatformát, udvarlást, de mondjuk nem tartom azt, csak a férfinak lehet nyitni a nő felé, esetenként a nő is léphet, de nem harsányan...

Soha nem éreztem azt, hogy nekem küzdenem kéne azért, hogy egy férfi kollegám ne "nézzen le" vagy ilyesmi. Engem amúgy kifejezetten idegesítenek az ilyen nők, mert valóban némelyik már olyan szinten veri az egyenjogusággal a mellét, mintha az élete múlna rajta. Pedig nem vagyunk szerencsére semmiféle arab országban.

De ugyanígy kivagyok az ilyen ősanyáktól, akik csak bio ételeket adnak a gyerekeknek (miközben fogalmuk sincs arról, hogy mi a bio- rosszabb esetben csak szerencsétlenre rásózzák a "sima" nem bio cuccokat csak tripla áron, vagy a gyerek 15 éves koráig nem ihat meg egy pohár kakaót vagy egy pohár Fantát, nem ehet egy szelet sütit a szülinapi bulikon, mert egyből elkedzi sorolni, hogy miféle káros anyagok vannak benne, mert azt nem ő sütötte bio lisztből meg a saját maga által készített alapanyagokból). Na engem az ilyennel lehet kiüldözni a vilgából, megfejelném az ilyet..

A legrosszabb az ilyen feminista ősanya típus, szóval kettő ötvözete... aki kimegy a tömegbe szoptatni, egy transzparenssel, hogy egyenjogúságot a nőknek! :D

Amúgy szerintem kifejezetten a média az oka annak, hogy ennyire felfordult a világ.

Filmek, klipek, valóságshowk, fészbuk, insta, meg az ilyen szex és new york féle sorozatok. (kiráz tőle a hideg). Túl nagy felület, túl sok, amit ma már sokan nem tudnak kezelni.

Ezekben az elmített csatornákon mit látsz? Csak azt, hogy egy tökéletes világban, tökéletesen gazdag emberek vannak egymással- drága ruhákban, milliós otthonokban, ahol egy porszem sincs soha. Mindig minden tökéletes. Tökéletes gyümölcs képek, kaja képek, mindig tökéletes szelfiek, hatalmas baritársaság - beszt frendz forevör, milyen jó barcsikák vagyunk, 300 képen át bizonygatjuk - miközben a valóságban utálják egymást, mint a szrt, és ott kavarnak be a másiknak ahol nem szégyelik, főleg ha ezáltal előrébb is jutnak.

Sokan nem tudják különválasztani a valóságot ettől a világtól és elkezdik a hiányát érezni annak, hogy az ő életük nem ilyen.

Elkezdik vágyni mindazt, amit látnak és ez ösztönzi őket olyan dolgokra, ami nem feltétlen fér bele egy egészséges értékrendbe. Eleinte talán nehezen megy, aztán ahogy jönnek ezek az "ál-sikerek" egyre könnyebben megy a feladás.

Mindenhol beleütközöl a tökéletességbe, (ami nem a valóság) és te is tökéletes akarsz lenni, nem akarsz egyszerű lenni, mert az egyszerű unalmas.

És ezért sokan képesek feladni az értékrendjüket, hogy ne maradjanak kosáron kivül.

32N

14*es vagyok.

Na igen, pl ez a szintű torzulás, amiről a 13-as ír, nem nomrális szerintem, mikor egy nő úgy gondolkodik, hogy "Egyik szereti megadni a férjének a szükségleteit, másik előbb végezne magán gégemetszést, minthogy egy férfinak bármit is megcsináljon."

szóval ez megint a ló másik oldala effektus. Az ilyen nőket nem értem, itt inkább komoly lelki traumákat gyanítanék, ha már egy nő pl megalázásnak venné, hogy ebédet főzzön a férjének vagy kimossa a ruháit." Ott agyban tuti nem 100as valami.. :(

Az ilyet nem is értem, hogy alapból minek megy feleségül akárkihez, miért akar követni egy olyan normát, ami az ő értékrendje szerint "elnyomás" (miközben ugye nem - jó esetben-, ) szóval ez csupa ellentmondás.

Szakadok a röhögéstől - szóval a '6a-as években nem dolgoztak a nők? Illetve dolgoztak, mint zsellérek, meg társalkodónők

Ki a felelős, azért hogy ennyire fogalmatok sincs a társadalomról, miben éltek?

A szüleitek, kispajtások - a nevelés, tanítás otthon folyik.

Az én gyerekeim ritkán néznek tévét, az Éjjel-Nappal...az az elnevezése, hogy: Agyhalottak 2.

Sokan vannak, akik a magasabb anyagi szintben látják az életük célját, és nyilván vannak, akik ezt nem a maguk erejéből, hanem a jövendőbelijük révén gondolják elérni.

Ez nem feminizmus, egy béna, tehetetlen élősködés.

Én soha nem alakítottam ki semmiféle kapcsolatot ilyen nővel, mégse éltem egyedül fél évet se az elmúlt 40 évben.

Az utolsó kérdésed meg nem társkeresési probléma: igen, a kapitalizmus, mint a neve is mutatja a tőkére épülő társadalom, tehát a tőkének van a legnagyobb szerepe, szinte mindenben. Elég sz_r a működése, de jobbat még nem láttunk.

Szerintem mindkettő. A feminista részét a #8-as hozzászóló szerintem tökéletesen leírta.

A média felelőssége is óriási ebben, illetve az, hogy baromira nem tudatos médiafogyasztók vagyunk. Csak egy példa:

Barátok Közt: gyakorlatilag mára már szinte mindenki megvolt mindenkinek, ember legyen a talpán, aki ezt követni tudja. Ez egy szappanoperában természetes is, ezzel lehet nézettséget csinálni. Gondoljunk csak bele, hogy mi lenne, ha mindenki hűséges maradt volna a párjához, nem fúrták volna egymást a karakterek, nem lépnek félre? Talán 1 évadot nem élt volna meg. A baj inkább az, hogy sokan ezt veszik természetesnek, "nekem igenis jár a jobb, megérdemlem akkor is, ha ezzel másik 5-6 emberen át kell gázolnom" felkiáltással. Nem a helyén kezelik a látottakat.

Amit pedig még kiemelnék, az a kommunikáció hiánya: Sok kapcsolat van, ahol nem beszél a két fél a valós problémáról, majd az egyik elkezd kifele kacsintgatni. Aztán egyszer csak kinyögi, hogy neki ilyen meg olyan gondjai vannak (általában kamu), a másiknak esélyt sem adva arra, hogy esetleg megoldást keressen a problémára, inkább lelép egy új kapcsolatba. Ilyenkor természetesen mindig a másik a hibás, hiszen nem tudta őt boldoggá tenni. Aztán hamarosan megismétlődik a dolog, újra és újra. Közben megy a kesergés, hogy milyen igazságtalan a sors, mert bezzeg a hozzá képest szürke kisegér volt osztálytársnője már évek óta boldog házasságban él az akkoriban lúzernek kikiáltott Pistivel, sőt már gyerekeik is vannak, neki meg nem jön össze semmi.

Illetve az is probléma, hogy fogyasztói társadalomban élünk (használd és dobd el). Ma már nem divat egy pár éves tévét megjavíttatni, ugyanúgy, ahogy egy telefont, laptopot, táblagépet sem. Ha tönkremegy, vagy csak kijön egy újabb modell, már cseréljük is le. Biztosan sokan voltak már úgy, hogy elromlott a telefonjuk (szinte már várták is, hogy valamilyen indokkal lehessen cserélni), és már mentek is újat venni, pedig lehet, hogy csak kis problémája volt. Sajnos ez a szemlélet áttevődött a kapcsolatokra is, "ha nem úgy működik, ahogy azt én elképzeltem, akkor megy a kukába és jön helyette az új, én biztos nem javítgatom".

A feminista szo nem azt jelenti, h akaratos, alkalmazkodasra keptelen, onzo, csak kapni akaro felszines no vki. Persze ok is emoge bujnak, mert az emberek szeretik az aljassagaikat ideologiailag megalapozni, de ennek semmi koze a feminizmushoz.

Hidd el, az a bizonyos notipus, akire te haragszol engem is hulyenek nez, amiert real szakon tanulok es meg nincs az ujjamon gyuru, es meg akkor is kenyelmetlenul erzem magam, ha egy fagyira meghivnak. Ez nem ferfi-no ellentet, hanem kulonbozo ertekrendek ellentete.

A piacgazdasag meg nem most kezd ervenyesulni, evtizedek ota van. Te eddig barlangban eltel?

Nem akarlak megbantani, de boduletes kozhelyeket mondasz, legalabb akkorakat, mint amik a noi magazinokban vannak. Egy valoba fuggetlen no amugy sem olvas ilyen szennylapokat, ne foglalkozz ezzel a tarsadalmi reteggel.

A feminizmusnak köze sincs ehhez kérdező, nem tudom, honnan szeded. Feminista nők véleménye érdekel? Tessék: sosem vártam el többet mint amit nyújtani tudtam, ez eddig gondolom, pozitív. Viszont kevesebbet sem nézek jó szemmel, ez pedig már sokak szemében negatív, igaz?

Amikről te írsz az a régi társadalmi modell maradványa, és elsősorban a konzervatívabb emberek elképzelése, vagy pedig a buta, lecsúszott embereké, akik egy házasság útján akarnának kikúszni a helyzetükből. A feminizmussal ez köszönő viszonyban sincs, hiszen az tiszta formájában arról szól, hogy egyenlő munkáért egyenlő bért, stb nőknek előnyt pedig csak akkor vár el, amikor épp egy hátrányos helyzet kompenzálásáról van szó. (pl szülési szabadság, gyermektáppénz, munkába visszatérés stb dolgok)

Fizikailag is: egyenjogúság van, de a női test fizikailag gyengébb felépítésű, bár ezen edzéssel lehet javítani, de a női testet óvni is kell, hiszen a gyermek fogamzásában, szülésében aktív szerepet játszik. Ezért vigyázni kell, nem jó dolog nőket megütni, főleg a melle, méhe tájékán, és még bele mehetnénk. (és nem mindezzel nem azt mondtam hogy a férfiakat nyugodtan meg lehet ütni bármikor, bár az is tény hogy az iskolában az esetek 90%ban a fiú gyerekek verekednek, nem a lányok, nem véletlenül)

Szóval abba lehet hagyni a feministázást, mert az nem egyenlő azzal, hogy egy nőnek mindent lehet a férfinek meg semmit, nyilván mindig lesznek sérült személyek akik meglovagolják ezt a témát. De azét elgondolkodtató az is hogy a nők kb 30%át éri szexuális abúzus, ennek nagy része családon belül. (és ezek csak e mérhető, bejelentett esetek nem az eltitkolt) Most kérdezem én, ezek a nők hogy fognak majd a férfiakhoz állni felnőttként? És ezt az abúzust ki követte el? 90%ban férfiak. Ezért van az hogy sokan nem a feminizmus elvi tisztaságáért válnak feministává, hanem csak férfigyűlöletből. De a kettő nem ugyanaz.

Én pont nem ezt látom.

A legtöbb ismerősöm pont,hogy együtt építette fel az életét a párjával vagy van inkább egyedül,önállóan,mint eltartottként.

Az én generációmban (30as vagyok) szerintem sokan nőttek fel úgy,hogy anyut-aput összeköti a kötelesség és az "egyedül nem megélni tudás".

Én is sajnos ebben voltam gyerek és megfogadtam,hogy inkább leszek egyedül,mint egy vacak kapcsolatban.

Sok ismerősöm ezt "tökélyre" fejlesztette és már a ló másik oldalán van,a semmi,senki se jó életszemlélettel.

A mai 20on évesek jelentős része pedig már bátran hirdeti,hogy nem akar gyereket vállalni és szerintem nagyon sokuknál a szülőktől hozott példa,a rengeteg látott válás és bezombisodott,savanyú anyuka tehet róla.

Ők pláne nem a férfi pénzére hajtanak,hanem a saját maguk által megteremtett jólétre,amit egy férfitól is viszont elvárnak,komoly kapcsolat esetén.