Ha megismerkedtek valakivel, aki jellemre teljesen olyan, mint ti, viszont külsőre abszolút nem tetszik, mi tesztek?

Ah, nálam ez egyszerű lenne. Sosem jönnék össze olyan emberrel, mint amilyen én vagyok. Hiába tudnánk mindenről beszélgetni és közös programot csinálni, ha közben tönkretennénk egymást a depresszióra való hajlamunkkal és az éles nyelvünkkel.

Mindenesetre ha nincs vonzalom, akkor szemétség hülyíteni a másikat.

21/L

Nem tudom, nem volt még ilyen, főleg nem ennyire látványos ellentét. Olyan volt nem is olyan rég, hogy első látásra nem volt szimpatikus a lány, de mivel nagyon jófej, jól összehaverkodtunk, de nem volt szó szerelemről (ő régóta foglalt), lehet talán ezért is ment ilyen könnyen.

Szóval az emberi része megy a dolognak.

én csajként jártam most hasonlóan.

a pasi nem az esetem, de hihetetlenül egymásra csavarodtunk, ikerlelkem, és attól a külsejét is vonzónak találom.

amúgy sem taszított, csak nem volt a zsánerem.

most meg imádom.

a külső nem minden, persze fontos, h. a kémia is működjön, de sosem tudnék pl. összejönni csak azért vkivel mert jó a segge vagy szép a szeme.

Na nálam valami hasonló.

Szóval igényes külső tényleg igyekszem adni magamra. Majd nemrég betoppant valószínűleg a nagy ő. Akit ha nem ismerek meg akkor sosem kezdeményezek nála mert nagyon nem az esetem. De hála az égnek sikerült előbb kideríteni milyen ő valójában.

És nem érdekel hogy milyen a külseje vagy ki mit mond az utcán. Azért mert ő az aki.

Hidd el ha megvan az aminek lennie kell,az összhang a rezgés,akkor a külső annyira nem fontos.

Kérdezd meg magadtól hogy boldog akarsz lenni vagy facebook kirakat kapcsolatot szeretnél. Tudod te a választ😉

Nem igazán fogna meg. Nem a külseje miatt.

Alapvetően én abban hiszek, hogy a gondolkodásmód és a hozzáállás a jövőhöz ha azonos és nincsenek semmiben túl nagy szakadékok, az vonzó. Viszont az, ha valaki totál azt csinálja, amit én, hát nem tudom. Van, amiben jó, de sok szempontból gyanítom, hogy elindulna egy rivalizáció, vagy a folyamatos egyetértés miatt nem lenne semmilyen izgalmas eszmecsere és senki sem tudna úgy igazán fejlődni. Én szeretem azt, ha a másik kicsit más világ, annak ellenére, hogy azt is szeretném, hogy a családalapításról és hasonlókról úgy gondolkodjon, mint én. :)

Ennyit a kukacoskodás részről, ne haragudj.:P

Hogy érdemben válaszoljak, én ebbe nem mennék bele. Van az a külső, ami elsőre hidegen hagyja az embert, de megismersz valakit és "úristen", teljesen bele tudsz habarodni. Viszont van, amikor valóban nem működik a vonzalom. És egy kapcsolatban ez is fontos, ez teszi lehetővé, hogy ne csak barátként tekintsek rá. Bár ha jól tudom, van olyan szexuális irányultság, amiben ilyen nem létezik (pánszexualizmus talán).

Szóval én nem hitegetném magam. És őt sem. Csodás embernek tartanám az összhang miatt, de ha nem jönne bennem elő az, hogy bele tudok szeretni, akkor mi csak nagyon jó barátok lehetünk (persze ha neki ez nem fájó vagy ő is akarja) és akár még össze is tudunk dolgozni a szakmánkban vagy lehetünk edzőtársak, ha már közös minden ennyire. :)

Nagyon bizarr lesz a példa, de a legjobb barátnőm is ilyen. Egyszerűen nem úgy tekintek rá, mert hetero vagyok, holott a világ végére is elmennék vele és imádom, mintha ikrek lennénk. Ez nem azt jelenti, hogy az adott férfit nem tekintem férfinek, félre ne érts. Egyszerűen csak képtelen vagyok rá opcióként tekinteni. És biztosan talál majd olyat, aki beleszeret majd, miért vegyem el tőle a lehetőséget azzal, hogy úgymond lestoppolom őszintétlenségből? :)

20N