Számít az, hogy abszolút tudatlan vagyok a szerelmi dolgokban?

Nagyon ritkán érzek szerelmet, és nem is vagyok egy érzelem széles skáláján mozgó ember. Talán jó, talán nem, attól függ épp mikor hol vagyok.

Semmit nem tudok a szerelemről, azt sem hogyan alakul ki, és azt sem milyen érzés igazán benne lenni. És ha vmi mélypont alakulna ki, valószínűleg azzal se nagyon foglalkoznék, mert nem vagyok ideges típus, és általában úgy teszek mint aki nem foglalkozik semmivel (rossz esetben és senkivel). Erre mondják, hogy önfejű - el is fogadom. De azért csinálom, hogy ne tűnjek se nyomulósnak, se túl érzengősnek.

Félek, hogy ebből viszont hátrányom lesz még. Nem sietem el, viszont mégis azt érzem, így hogy semmit nem tudok róla, így soha nem is lesz. És azt nem akarom.

16/F