Velem van a probléma, hogy ezt bunkóságnak érzem?

Egy ideje már próbálkozom ismerkedni, legalább egy baráti kapcsolatban reménykedve, valahogy mégis ugyan abba az "akadályba" botlom. Az ismerkedések alkalmával nem számít, hogy az adott emberrel sok vagy kevés érdeklődési körünk van esetleg.

Jobb esetben egy nap után, de úgy néz ki egy párbeszéd, hogy én minden megemlített dolgon kapva kapok és kérdezek már csak puszta udvariasságból is, nem számít amúgy az adott téma mennyi nem csigáz fel. Valahogy a másik félben ez sosincs meg. Vagy nem is kerülök sorra, csak róla folyik a beszélgetés, esetleg ha valami csodafolytán mer valamit kérdezni egy tipikus "Ja,ok." reagálás után visszakanyarodik magához.

Az első... mondjuk öt eset után még elviseltem, de vicces mód egyetlen egy kivételt nem találtam a mondjuk 20 beszélgetőtársban. Ha nem érdeklem esetleg (amit kétlek, mert egy pár órás "üdítő" társalgás után el szoktak hívni randira), közölhetnék nyugodtan. Viszont ha így állnak hozzá, egy napló is tökéletesen megtenné társ helyett.

Velem lenne a baj, hogy egy normális oda-vissza történő beszélgetésre vágyom?...