Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit kéne tennem az ilyen szintű önbizalomhiánnyal?
20 éves vagyok, eddig 1 barátnőm volt, ő "választott" engem, ő tette meg az első lépéseket (értsd: oda jött hozzám)
Ha már benne vagyok a kapcsolatosban többnyire mennek a dolgok, pl. az első csókot, és együttlétet én kezdeményeztem.
Viszont olyan szinten gátlásaim vannak,hogy az elképesztő számomra is.
Leginkább úgy tudom jól leírni,hogy egy ajtók, ablakok nélküli szobába vagyok bezárva, és kint még egy hadsereg, csőre töltött fegyverekkel vár ha kiszabadulnék. (ez a hadsereg mondjuk a többi férfit személyesíti meg, akikről azt gondolom,hogy jobbak egy nő mellé mint én)
Nem tudom,hogy miből ered, sosem utasítottak még el (lévén,hogy nem is próbálkoztam).
A lányokkal alapvetően mindig jóba vagyok, tudok velük beszélgetni, de ha kicsit is úgy érzem,hogy ez több is lehet, akkor ott teljes blokk, megint a befalazott szobába kerülök.
2 éven belül 2 lánytól hallottam vissza,hogy milyen csúnya vagyok, és ezek nagyon rosszul esnek.
Főleg mert egyikükkel sem voltam rosszba, inkább semlegesek voltak, de én mindig normális voltam velük, és nem is értem honnét jött, de úgy látszik ez ragadt meg bennük.
Tudom,hogy nem vagyok egy 10/10-es férfi, és realistaként 5-6-osra értékelném magam egy 10-es skálán, de mint tudjuk, kinek kevesebb,kinek több, de úgy átlagban ezt érzem.
Hallottam már,hogy nem kell ezekkel foglalkozni, és az a baj,hogy ideig óráig mindig "lehozott az életről" amikor ezt hallottam, és utána mintha mi sem történt volna, de sajnos ezek örökbe bennem maradnak, erősítve a zárt szoba falait amiben benne vagyok.
Jártam már pszichológusnál is, de sajnos nem tudtam annyira megnyílni, mint kellett volna, és nem vezetett eredményre. (ebben a pszichológus személye is közrejátszott, de nem vele volt igazán a baj)
Nagyon rosszul érzem magam így, az életben mindenhez van önbizalmam, sikeresnek is mondanám magam, a korom, és a családi hátterem ellenére értem el "nagy" dolgokat, de a nőkhöz egyszerűen nincs egy deka önbizalmam sem, mindig azt gondolom,hogy csúnyának gondolnak, és mit akarok én tőlük.Viszont nagyon szeretnék már barátnőt, de azt érzem,hogy egyedül fogom leélni az életem, mert ilyen vagyok. (és lássuk be, ez esélyes így)
Nem tudom,hogy milyen szakember segíthetne, vagy mit tehetnék?
(pozitív bókot csak egy 40-es nőtől kaptam,hogy milyen jóképű vagyok, de ez a kor osztály sajnos nem az esetem, bár jól esett, viszont kevésbé maradt meg bennem mint az,hogy a két velem egykorú lány csúnyának tart)
Szia! Ezek a nagy gátlások kiskorban alakulnak ki, valószínű a családi háttered és a neveltetésed a legfőbb oka ennek a nagy zárkózottságnak. Tudom mit beszélek, mert én pontosan olyan vagyok mint te, csak lányba és 22 éves vagyok :)
A problémádon csak is a pszichológus tud segíteni, de CSAK PROFI!!! Én járok pszichológushoz, és fél év alatt annyit változtam hogy hihetetlen. Az én pszichológusom nagyon profi, bár nem olcsó, 10 ezer/alkalom. Relaxációval kezel, személyre szabottan, csak is oylanhoz menj aki így kezel, mivel ez a leghatásosabb hogy felül írd azokat a programokat amiket a szüleid beléd neveltek.
Engem is csúnyáztak le, most meg sokaknak bejövök. Nekem is nehéz volt rajta túl lépnem hogy gimiben mindenki le csúnyázott. De össze kaptam magam, úgy voltam vele, hoyg rohadjatok meg. Kondizok, új stílusom lett, így a személyiségem is másabb lett. Neked is ezt ajánlom. És olyan parasztokkal meg tényleg nem szabad foglalkozni akik ott tartanak 20 évesen hogy másokat csúnyáznak le.
Gondolom egyik sem nézett ki úgy mint Kim Kardashian pl, hanem egyszerű mezei lánykák voltak. Szard le őket, de tényleg. Járj el kondizni, járj pszichológushoz, legyen új férfiasabb, elegánsabb stílusod. Legyenek céljaid, tanulj.
A nőkkel meg kezdheted úgy hogy csak szóba elegyedsz velük, először azon dolgozol hogy egyáltalán tudsz velük kommunikálni. Aztán utána pl. el mehetsz rapid randikra ahol vad idegen nőkkel randizol. Ha bele jöttél, akkor már lesz merszed ahhoz hogy elhívj egy neked tetsző lányt randira :) Ja, és amúgy ennyire nem kell parázni a nőktől :) Nem harapunk. De aki bunkó paraszt veled, azt nem kell figyelembe és emberszámba venni. Azt gondolom h 20 felett már elvárható mindenkitől hogy normálisan kezeljen ilyen szituációt.
Sok sikert!! Ha valamiben kell még tanács, szólj :)
Szakembert is megpróbálhatsz, nincs abban semmi kivetnivaló vagy szégyen, más országokban totál természetes, csak itthon hiszik még, hogy oda kattosok járnak.:D
Bármilyen pszichológus tud segíteni, akár ingyen is (van azt hiszem mindenhol egy adott körzethez kirendelve, ő ingyenes, egyébként elég borsos áruk van, 5-10ezer/ülés). Nem olyan nagy probléma ez, mint amilyennek érződik.:)
hasonló nálam is, bár én már 31 vagyok, de még egy normális barátnőm sem volt, mert nem nyomult rám, csak hancúrkapcsolat, amiből volt 1 ami tovább fejlődhetett volna, de elcsesztem, elbambultam.
Én tettem már meg első lépéseket, jól alakultak, de mint a lerázáskor kiderült az egyiknél csak talonban voltam tartva, és egy papíron menőbbnek tűnő karrierű, nagyobb arcú pasit választott a lány aki addig tökmásnak mutatta magát.
Soha nem mondták még rólam hogy csúnya vagyok, és 20-30 éves nőktől is kaptam bókokat, egy 39-es bitangdurván jól kinéző 10-15 évet simán letagadható MILF konkrétan szinte lecseszett, hogy hogy nem szedek fel csajokat ilyen külsővel, meg ilyen jófejséggel.
De nincs önbizalmam, mert mindig megmagyarázom magamnak, hogy "ez csak ritka kivétel", és hogy miért nem gondolja komolyan.
Valamennyit sikerült faragnom magamon, de félek soha sem lesz egészséges önbizalmam magamtól, pszichológus fog kelleni :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!