Mit csináljak hogy ha már az egész életemet elvesztegettem?

Első körben függetlenedj a szüleidtől, mert csak visszahúznak. Ilyet mondani a saját lányuknak, hogy nem tudod úgyse megcsinálni, meg hogy szégyen, hogy nincs párod, dehogy szégyen. 25 évesen még nem késő megfordítani az életed. Mint mondtam, függetlenedj le, akár kezdj egy levezőn egy sulit munka mellett, tanulj azt, amit szeretsz.

Párkapcsolati téren lesz egy csúnya, de sajnos fontos kérdés. Külsőd milyen? Ha nem vagy megelégedve, akkor azon is fejlessz, ezáltal jobban fogod becsülni magad, boldogabb leszel, és javulni fog a kisugárzásod. HAjrá! F

Nem vagy egyedül 27 éves pasiként vagyok ugyanilyen helyzetben.

Hogy mit csinálj? Semmiképpen sem legyél öngyilkos. Azzal nem oldasz meg semmit.

Nekem az segített/segít, hogy olyan dolgokkal foglalkozok, amelyek lekötnek és jól érzem magam.

Az egész életedet? Hát még bőven van időd pótolni.

Ez egy elég vacaknak tűnő szitu, mármint hogy rosszul érzed magadat, mert nem úgy alakulnak a dolgok.

Valahol el kell kezdeni egy picit változtatni, hogy legalább részben javuljon a kedélyállapotod.

Én azzal kezdeném ami a legjobban hiányzik, de a házasság-gyerekvállalás téma és a párkapcsolat 25 évesen manapság még nem biztos, hogy egyszerre kerülnek terítékre, szóval ne feltétlenül ilyen elvárásokkal indulj neki pl. a társkeresésnek.

Ami viszont a baráti vagy bármilyen társas kapcsolatokban nagyon hátráltatni tudja az embert az az, hogyha folyamatosan csak a saját gondjaival van elfoglalva, azt hangoztatja neki milyen rossz, ilyenek. Tessék örülni annak ami van, a többin meg dolgozni.

Az öngyilkosságon ne is gondolkodj, mert akkor esélyed sem lesz egyiket sem megtapasztalni azok közül, amikre vágysz.

31F

Abba a milliőben ami körülvesz nincs alkalmas férfi. Tetszik, nem tetszik máshogy kell keresni. Időben vagy ne aggódj.

Az meg ki mit mond, hogy nincs senkid... akinek meg van azt azért kritizálják mért pont ez, meg az, meg ilyen, olyan... törődjenek csak a saját dolgukkal.