Mit tettetek volna a helyemben? 21F

Képzeld el a számodra belsőleg tökéletes nőt / férfit. Mármint, tényleg tökéleteset, nyugodtan fantáziálhatsz a legapróbb részletről is, 100%-ig, az utolsó röpke gondolatáig és érdeklődésééig tökéletes.

Aztán képzeld el, hogy elképesztően ronda. Én csak erről a nőről tudok beszélni, szóval a rá vonatkozókat írom:

Az arcberendezése férfias, a lábán kívül mindenhol annyira szőrös, hogy az már elképesztően zavaró és taszító, a bőre érintése furcsa és érdes, egyáltalán nem kellemes, visszataszító. Az izzadtság- és szájszag jellemző rá. A viselkedését, mozgását tekintve a nőiesség teljes hiánya.

Viszont:

- Ő volt a világon az egyetlen ember, aki megértett

- Lényegében mindenben, tényleg mindenben megegyeztünk; nem kompromisszumok alapján, hanem őszintén 100%-ig közös volt az érdeklődési körünk, befejeztük egymás mondatait, egymás tudta nélkül is ugyanazokat az általánosan egyáltalán nem ismert dolgokat kedveltük, stb.

- Politikailag egyeztünk

- Filozófiailag egyeztünk, de nem annyira, hogy ne legyen miről beszélni

- Ő volt az egyetlen, akivel életem során igazán, önfeledten élveztem beszélgetni

- A külsejét leszámítva minden nőies tulajdonsága megvolt; anyai ösztön, gondoskodás, törődés, és a többi.

Összejöttem vele, együtt voltunk talán 3 hónapig. Intellektuálisan életem legjobb 3 hónapja volt, de a végére már undorodtam tőle, és kirázott a hideg, mikor úgy éreztem, hogy meg akar csókolni. Nem akartam megérinteni a bőrét, mert elképesztően taszító érzés volt.

Mit tettetek volna a helyemben? Néhány dolog megváltoztatható lett volna a kinézetével kapcsolatban (pl. az igénytelenségek), de továbbra sem tetszett volna a külseje (lényegében a külsején az ég világon semmi).