Ti mit csinálnátok a helyemben? Hogyan találnátok párt?

Szerintem is válts pszichológust, mert az egyik ok ami miatt nem használhat az, hogy csak szimplán nem illetek össze, nem a megfelelő személyiség ahhoz, hogy jól tudjon rád hatni, szerintem ilyen van.

A kondi jó ötlet, ne foglalkozz másokkal és kérj személyi edzőt legalább az első pár alkalomra, hogy segítsen abban hogy mindent jól tudj használni és így míg megszokod a környezeted (és ők téged) nem leszel egyedül és kevésbé, zavaró és mire egyedül leszel már teljesen otthonos lesz a környezet. Bár tuti, hogy túlzásba viszed azt hogy nézed ki mit reagál rád, ennyire nem kéne érdekeljen. De lehet még jobb lenne valami csapatsportot keresni, amit szívesen csinálnál. :)

A magányra: keresd gyakrabban azokat akikkel kapcsolatban állsz, a szüleid, testvéred, munkatársaid, a szomszéd akivel csak néha pár mondatot váltasz és légy fokozatosan minél nyíltabb és közvetlenebb velük. Biztos vannak megszakadt kapcsolataid is: gyerekkori barát, volt osztálytárs, egyetemi barátság, ezeket újra felelevenítheted, biztos, hogy lesz aki nyitott rá, aki nem az meg lényegtelen. Próbálj minél többet kiaknázni ezekből a kapcsolatokból is. Mert ha szociális életed már jól működnek, jobban fogod érezni magad, több önbizalmad lesz és jobban fog menni a csajozás is.

Ismerkedni meg bárhol lehet. Én biztos nem neten tenném, 30 alatt pláne. Pl. itt Budapesten szoktak szervezni társasjátékesteket kocsmákban meg hasonló helyen, ahova bárki mehet, de akár te is szervezhetsz, meghívsz pár ismerőst és mondod hogy ők is hozzanak embereket akik szintén szeretnek társasozni. Menj el minden programra ami érdekel, fesztivál, koncert, túra... Vagy szerezz egy kutya barátot, az is kicsit kilendítene szerintem, és kutyasétáltatás közben is jól lehet ismerkedni. Remélem írtam valami hasznosat. :)

22/ mérnök lány

A konditeremtől nem kell azért annyira félni. Egyik barátom túlsúlyos pasi és egyedül lement kondizni, pár nap alatt összebarátkozott pár gyúrós sráccal, akik nem kinevették hanem segítik az edzésben. Azóta is jó haverok, sok közös edzős képet posztolnak. Szóval oda is járnak normális emberek! És lehet nem fogsz nagyon megizmosodni de a mozgás mindenképp jót tesz a testnek és a léleknek.

Amúgy meg nyugodtan elmehetsz egyedül is bulizni, ettől is annyira félnek az emberek pedig nem nagy cucc. Én lány vagyok és többször volt hogy érdekelt valami koncert, program de senki nem akart velem jönni, hát elmentem egyedül. Mert úgy vagyok vele hogy nem fogok kihagyni valamit ami számomra fontos csak mert senki nem fogja épp a kezem. És volt hogy sikerült egy koncerten csatlakoznom egy társasághoz, valakivel azóta is tartom onnan a kapcsolatot. Pasim is lett 1x egy olyan buliból ahova teljesen egyedül mentem. De olyan is volt hogy senkivel nem tudtam barátkozni, na és. Ne várj másokra hanem kezdj el élni egyedül, olyan helyekre eljárni amiket szeretsz és lásd meg az apróságokban az örömöt. Az emberek meg majd jönnek és spontán kialakulhatnak barátságok. Lánnyal is akkor lesz esélyed ismerkedni ha aktív életet élsz és nyitott személyiség vagy.

A munkatársaid közt nincs olyan, aki közelebbi barátod? Akkor nem kéne egyedül menned mindenhova. Egyébként nem biztos, hogy éppen bulizós helyen fogsz találni magadnak valakit, nem tűnsz olyan típusnak aki hosszú távon ilyen helyekre járna.

De szerintem az első dolog, hogy a depiből kimászol. Én legutóbb olyan kapcsolatban voltam, ahol a pasi szintén depis volt, azt hittem majd én megváltom a világot, meggyógyul mellettem, de inkább engem is magával rántott majdnem.

Egyébként megértem a problémát, ilyen munka mellett nagyon nehéz párt találni, amelyik kórházban én dolgozom, ott is nagyon sok magányos ember van, sokaknak csak házon belül jön össze valami, és az se tart sokáig.