Ti is látjátok a sok 40 körüli (iszonyat sok) szingli nőt és férfi, hogy tökre boldogok, még akik kapcsolatban vannak, ők nagy része nem annyira kiegyensúlyozott? Ennek van valami pszichés alapja, hogy pár nélkül jobb? Az látszik.

Tudod, van az, amikor egy 60-70 éves ember azt hiszi, neki igaza van, csak azért, mert öreg, mert régebb óta van a Földön?

Szerintem ennek van egy jó oldala is. Pl. egy hollywood-i színésznővel olvastam, hogy nem mert a 20-as éveiben felvenni bőrgatyát, csak mikor 30 lett, mert akkora levetkőzte a görcseit.

Ez is ilyen lehet, hogy 40 évesen az ember már túl van pár dolgon, kevésbé görcsöl, jobban megéli az életet. Nem minden fekete-fehér, nem kell megfelelniük a "húspiacon". Fellélegeznek. Nem kell rossz kapcsolatban élniük.

Ez olyan, mint mikor tesiórán kötelező volt a futás, akkor mindenki utálta és kiköpte a tüdejét, de mikor szabad foglalkozás volt, és futni volt kedvünk, tök jó volt.

Az nem biztos,hogy boldog....-csak szabad.

-Nem lehet tudni melyik a jobb.

Kapcsolatban azért illik alkalmazkodni,komprommisszumot kötni.

Egy lógok a levegőbe negyvenes nő mitől boldog?

Illetve egy 40-es anyukát mi boldogít?

A kettő össze sem hadonlítható.

42/N.

"Ennek van valami pszichés alapja, hogy pár nélkül jobb? Az látszik."

Jelenleg mindenem megvan ami a boldogságomhoz kell.

A nap 24 óráját magamra tudom fordítani.

Igen látszik,mert magabiztos,határozott,kiegyensúlyozott vagyok.

A problémáim száma a 0-ra redukálódott.

Tehát így a nők nyitnak felém,és még a kisujjamat sem kell megmozdítani.

Tiszteletem.

F.

"Egy lógok a levegőbe negyvenes nő mitől boldog?"

Mitől lenne bárki "lógok a levegőbe"? Van, akinek nem a gyerek az elsődleges életcélja. Ha neked igen, attól még nem vagy jobb náluk.

Amúgy nem tudom, én nem látom őket. Honnan tudnám egy vadidegenről, hogy ő most kapcsolatban van-e vagy sem?

Azért iszonyat sokat nem látok... kb. a szingli ismerőseimnek ilyen korban a fele az, aki tényleg jól elvan, a másik max. bájvigyorog, de közben eszi a penész otthon, hogy de nekem miért nem jön össze. Van, akinek jobban kell a pár a boldogsághoz, van, akinek kevésbé.

Kapcsolatokban meg mindig vannak hullámvölgyek... és az sem feltétlen jelenti azt, hogy nem boldogok, hogy néha fáradtak. Meg azért a kapcsolatban élőket gyakrabban látom "stresszesebb" élethelyzetben, mint a szingliket. Nyilván nem fog boldogságtól kicsattanóan mosolyogni a 42 éves unokatesóm, ha épp a gyereke után kell rohannia, aki épp a konnektorba készül dugni a kezét... sok boldogtalan szingli ismerősöm meg a párnájának sír este, vagy egyszer-egyszer egy beszélgetésen kitárulkozik.