Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért számít egyesek szemében nagy dolognak, hogy legyen hobbija? Ez tényleg olyan borzasztó?
Komolyan teljesen le vagyok ezen döbbenve. Itteni válaszokban olvastam ilyeneket, erre alapozom, nyilván akinek nem inge, ne vegye magára.
Azt megértem, hogy lefogyni, sportolni, meggazdagodni nem annyira egyszerű dolog, helyesnek/szépnek lenni születés kérdése is, a jól öltözködéshez is foglalkozni kell a kérdéssel. Ha valakinek ezekkel az elvárásokkal van baja, ott még értem, mi az indoka. De sok olyan választ láttam itt férfiaktól, ahol azt kritizálják (többek között), hogy a nő elvárja, hogy legyen több érdekes hobbija. És ezt a fentiek mellett említik, mintha hobbit szerezni ugyanolyan nehéz lenne, mint lefogyni vagy nyelveket tanulni vagy akármi. A hobbi már definíciója szerint is arról szól, hogy élvezed, szóval olyan bonyolult nem lehet. Én is vonzónak tartom, ha valakit érdekelnek dolgok, és csillogó szemekkel tud beszélni valamiről. Ez még akkor is vonzó, ha olyasmiről van szó, ami hozzám nem áll közel. De nem csak a párválasztás, az egyszerű barátkozás esetén se bírom az érdektelen embereket, akik mindent utálnak, vagy semmi sem érdekli őket, semmiért sem lelkesednek, mindig minden sz..r. Értelmes emberek is ilyenek pedig sokszor. Illetve nem tartom hobbinak azt, hogy valaki tévézik vagy zenét hallgat. De az már igenis hobbi, hogy valakit érdekel a filmtörténet, és végignézte 1940-től 2007-ig az összes nagy filmet, vagy ismeri a rockzene történetét. Szóval hogy mi hobbi, az releváns persze, de még a valami gyűjtése is hobbi, még csak kreatívnak se kell hozzá lenni, az is elég, ha valaki szeret olvasni. A tévés példában is csak annyi a lényeg, hogy tudatosan választja meg, mit néz, nem csak azt, ami ömlik a tévéből, és van kedve róla beszélgetni, és tud róla érdekeset mondani. Meg vagyok azon döbbenve, hogy ez egyesek szerint olyan nagy elvárás, mint pl. a gyúrás, a fogyás, a magas végzettség stb. Mi olyan iszonyatosan nehéz azon, hogy az ember találjon egy hobbit? Egyszer elmész uszodába, már tudod, szeretsz-e úszni. Elolvasol 2-3 különböző műfajú könyvet, kiderül, szeretsz-e olvasni. Megnézel egy régi filmet, már tudod, tetszenek-e a régi filmek. Jó, kicsit túloztam,lehet hogy nem egy, hanem három alkalommal kell mondjuk valaminek utánanézni. Hogy lehet ez olyan bonyolult hobbi?
A kérdésem lényege nem a provokálás, hanem komolyan érdekel, hogy lehet hobbi nélkül élni, vagy hogy lehet nem rájönni, hogy mi érdekel, mert el se tudom képzelni. Csak szerettetek valamit csinálni valamikor, nem?
Ezt a kérdést én tettem fel úgy két hete.
https://www.gyakorikerdesek.hu/felnott-parkapcsolatok__tarsk..
Tahó módon elfelejtettem válaszolni (most meg már irreleváns), de érdekes válaszok érkeztek. Mindenesetre kiemelném ezt a részt az írásomból, mert ide kívánkozik.
"Valahogy én még mindig kifogtam olyan nőket (jó, mondjuk nem nagy meglepi, de elárulhatom, hogy férfi vagyok), akiket ha megkérdeztem, mi a hobbijuk, az alábbi felsorolást kaptam. Kivétel nélkül. Legfeljebb a sorrend változott és néha még ezek sem mind szerepeltek a listán.
-Hát én szeretek filmeket és sorozatokat nézni, zenét hallgatni, olvasni, beszélgetni...
Utóbbira külön felhívnám a figyelmet, szóval hacsak nem riporter vagy és nem könyvet írsz, akkor a beszélgetés nem kategorizálható hobbiként. Na most az addig megvan, hogy a többit is lehet hobbiszerűen űzni - teszem azt, kritikákat írni, listákat vezetni, közösségben eszmecserét tartani és hasonlók... és nem ennek az esete állt fenn egyiküknél sem. "
Na most ezzel van a baj: a legtöbb nőnek nincs valamire való hobbija, de az elvárás, hogy a férfinek legyen... legalábbis ezt vettem észre, de egyre inkább úgy tűnik, hogy nekem nem sikerült érdekes embereket kifognom. Nekem bár van érdeklődési köröm, amikor elmondom, hogy buszokat fotózok, hatalmas gyűjteményem van belőlük és a közösségben kezdek elismerést szerezni magamnak, akkor azt kapom, hogy ennek az egésznek semmi értelme, meg csak pénztemető. Aztán itt van az is, hogy nem mindegy, milyen hobbiról van szó: ha valaki meg meri említeni, hogy a számítógép vagy a számítógépes játékok érdeklik, nemhogy semlegesen állnak hozzá, hanem egyből jön a negatív jelzők sora és a kiábrándulás. Nálam ez nem áll fenn, bár úgy 2-3 havonta mindig találok egy-egy játékot, ami mellől legfeljebb levegőt venni állok fel kétóránként. :D
Egyébként én pont az általad említett zenetörténettel is "foglalkozok", azén területem a black metál. Erre még különösebben reakció sose érkezett senkitől, csak gondoltam, megemlítem véletlen egybeesésként.
Kedves utolsó, sajnos eddig nem vettem észre a válaszod. A zenetörténet engem is érdekel, de a rockzene inkább dallamosabb változatát kedvelem.
Erre reagálnék:
"-Hát én szeretek filmeket és sorozatokat nézni, zenét hallgatni, olvasni, beszélgetni...
Utóbbira külön felhívnám a figyelmet, szóval hacsak nem riporter vagy és nem könyvet írsz, akkor a beszélgetés nem kategorizálható hobbiként. Na most az addig megvan, hogy a többit is lehet hobbiszerűen űzni - teszem azt, kritikákat írni, listákat vezetni, közösségben eszmecserét tartani és hasonlók... és nem ennek az esete állt fenn egyiküknél sem. " "
Igen, de szerintem nem csak a nőkről mondható ez el, kérlek, ne általánosíts. Az amúgy tény, hogy a legtöbb ember, bármilyen nemű, ezt a választ adja, ha megkérdezik a hobbijáról. (Időnként én is, de az azért van, mert nem tetszik, hogy valaki megkérdezi, pl. tanár az egyetemen, vagy valaki, akivel nem ismerkedem, csak odakontárkodik, de egy randi nyilván más tészta.) De én őket sem értem, hogy hogy lehet úgy élni, hogy nincs hobbijuk.
Akkor én most kicsit a másik oldalt képviselném, akinek nincs hobbija :)
Amikor itthon vagyok egyedül, és nincsen dolgom, akkor imádok például sorozatokat nézni, egyszerre mindig nézek vagy 4et legalább. Mert leköt, érdekel mi van a szereplőkkel, például imádom a Gyilkos elméket, és ennek apropójából engem érdekelnek az ilyen témák, a híres sorozatgyilkosok, híres bűntények stb. Szeretek ezekről olvasni, de pl annyira nem maradnak meg, hogy "csillogó szemmel" el tudjam őket mesélni valakinek, mert egyszerűen nem jegyzem meg őket :D Továbbá kiemeltétek, hogy a tvzés és társaik nem számítanak hobbinak (és persze szerintem sem amúgy, ez csak egy jó időtöltés)
DE ha nem vagyok egyedül, akkor meg bármi mást szívesen csinálok, amit közösen kitalálunk a másikkal vagy a társasággal, és nem csak azért mozdulok ki, mert muszáj, hanem mert szeretek másokkal lenni. De a hobbi nekem az, amit akkor csinálsz, amikor egyedül vagy. Ilyen értelemben akkor nekem nincs hobbim :D Ettől még nem vagyok egy élettelen zombi, aki csak vegetál.
20/L
Mert szeretném azt látni, hogy tartalmasan tölti az idejét. Akinek van hobbija, az általában tud róla beszélni, szereti csinálni, gyakran átéli közben azt a bizonyos "Flow" élményt és ez nagyon sokat ad a személyiségéhez. Az, hogy valaki nem csak felületesen érintget témákat, hanem elmélyül bennük (legyen az sport, művészet, bármi), hozzáad az ember ismereteihez és nyit egy ablakot a világra. És itt leszögezném, hogy a tévénézés nem hobbi. Hobbi minden, ami aktív tevékenység. Egyébként van, akinek a munka is hasonlóan kedves, de sajnos ez egyre ritkább. Imádom, mikor valaki szenvedéllyel csinál valamit és örömét leli benne. Feltölti a mindennapokat színnel és értelmet ad a napnak. :)
Arról nem is beszélve, hogy nekem is vannak elfoglaltságaim a kötelességeimen túl), amik alatt fejlődhetek, magamra koncentrálhatok és feltöltődhetek. Nagyon rossz volt tapasztalnom, mikor olyan fiúval voltam együtt, akinek az hiányzott az életéből. Egyszerűen vagy engem nyaggatott, mert ő "unatkozik", vagy nem tudtunk semmiről beszélgetni, mert "jah, ok" volt minden és nem értett semmihez igazán, nem lelkesedett semmi iránt igazán. Arról nem is beszélve, hogy egy embernek a szabadideje a saját kis világa... Szeretnék olyat megismerni aki ha beenged oda, új dolgokat tud nekem is mutatni. Ahogy én is neki. Kell az, hogy legyen az életében tartalom, ne csak egy "munkagép" legyen, szürke élettel.
20l
A magyar pasik legtöbbje -pláne vidéken- már azon fel van háborodva,ha csak intellektuálisan vár el tőlük valaki egy hangyaszerszámnyit. Tisztelet a kivételnek,mint mindig!
Off:
Anno a spanyol exem kb. még az alkalmiktól is elvárta,hogy legyen némi sütnivalója és lehessen vele 5 értelmes mondatot váltani. A tetejében egy Crossfit versenyző volt,nem csak jó testtel,helyes arccal. Tehát ha egy csaj azt mondta volna,hogy hobbija az alvás,azt biztos faképnél hagyta volna.
Egyesek, mint a 14-es kb. csak a címet olvashatták el. Többen hiszik a válaszolók közül, hogy én a férfi vagyok, aki reklamál, hogy miért kell, hogy hobbija legyen, de nem: pont fordítva. De azért köszönöm mindenki válaszát, 14-esnek pl. ebben nagyon igaza van: „Egyszerűen vagy engem nyaggatott, mert ő "unatkozik", vagy nem tudtunk semmiről beszélgetni, mert "jah, ok" volt minden”
Amúgy nem is csak a szorosan értendő hobbiról van szó, hanem bármiről, ami TÉNYLEG ÉRDEKLI az illetőt, lehet ez ételosztás vagy akár politizálás is (bár az olyan, hogy ott ugye eléggé nem mindegy ki mitképvisel).
17-es, nem teljesen értek egyet, de köszi a gondolatokat. Kifejtettem már erről korábban a véleményem, hogy ha valaki a tévézés alatt azt érti, hogy ismeri az összes fekete-fehér filmet, és mondjuk még maga is megtanul filmezni, vagy én pl. hobbinak tartom az olvasást, ha tényleg szívesen csinálja. Az előző válaszoló úszós példája jó volt: ha tényleg örül, ha könyvutalványt kap ajándékba, vagy könyvet, vagy ha tényleg tök lelkes ezzel kapcsolatos dolgokban (könyvfeszitvál, filmfeldogozások, író-olvasó találkozó stb.) Ettől függetlenül persze nem kell, hogy egyetértsünk.
Elméletben semmi baj azzal, ha valakinek nincs hobbija, gyakorlatban nagyon idegesítő, ha a másik ember(!) nem tudja magát lefoglalni. Nem kell, hogy konkrét hobbi legyen, de legyen hivatástudata, munkahelyi ambíciója (túlórázás pluszpénzért), baráti kör, vagy hobbi.
Párkapcsolataim során rájöttem, hogy nem az a fontos, milyen ember a párod, hanem hogy TE ki lehetsz mellette. Lehet egy jóképű, milliomos, élsportoló párod, ha neked, nőnek azt a szerepet szánja, hogy ülj otthon, amíg ő hazahozza a vadat. És lehet egy kövér, szorgalmas, de ambíciózus párod is, aki mellett te az lehetsz, aki akarsz (háziasszony, karrierista, és a kettő között), és nem játszik nevetséges "kinekalovanagyobb" játékokat.
Namármost, nekem volt egy borzasztóan cuki (!), alkalmazkodó párom, aki a szabadiejét házimunkával, sorozatnézéssel, és olyan üzenetek küldözgetésével töltötte, mint "Unatkozoooom. Gyereee áááát!" "Bezzeg XY-al (nővel) tudsz találkozni, velem nem" "Miért nem velem mész ide/oda, amikor tudod, hogy egész nap nem csinálok semmit"
Próbálta bevonni magát a hobbijaimba, aminek az lett a vége, hogy versenyezni kezdett velem. Ha én csináltam valamit, részt akart benne venni, és megsértődött, ha jobb voltam nála (tapasztalati előny vagy tehetség?)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!